Meghozta a döntést Sulyok Tamás: mindenki erre a lépésre várt
A legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent határozat értelmében a köztársasági elnök kinevezte a Kúria új elnökhelyettesét. A döntés a legfelsőbb bírói fórum vezetésében hoz jelentős személyi változást.
Sulyok Tamás köztársasági elnök – a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a javaslatára – dr. Gyarmathy Juditot nevezte ki a testület elnökhelyettesévé.
A mandátum 2026. július 1-jével indul, és hat évre szól.
Változások az igazságszolgáltatásban
A kinevezés különös súlyt ad a jelenlegi politikai közbeszédnek, hiszen az igazságszolgáltatási rendszer átalakítása körül éles viták zajlanak. Magyar Péter a közelmúltban hangsúlyozta, hogy az alaptörvény módosítása akár a legfőbb közjogi és igazságügyi pozíciókat is érintheti:
Magyar Péter korábban arról beszélt, hogy az alaptörvény módosításával a köztársasági elnök és több igazságügyi vezető pozíciója is érintett lehet, így a Kúria és az Alkotmánybíróság vezetése is változhat.
A tervek szerint a jövőben az Alkotmánybíróság elnökét a testület tagjai maguk közül választanák, továbbá visszaállítanák az alkotmánybírák esetében a 70 éves felső korhatárt. Az átfogó javaslatcsomag, amely több mint 40 jogszabály módosítását vonná maga után, a kormány szerint az intézményi struktúra modernizálását célozza.
A csomag részeként megalakulhat a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal is, amely jelentős jogkörökkel, kockázatelemzési és büntetőeljárási kezdeményezési jogosítványokkal rendelkezne. Az új szerv elnöke hatéves mandátumot kapna, amelyet mentelmi jog is megilletne. A tervek szerint a hivatal finanszírozását részben más állami szervek forrásainak átcsoportosításából biztosítanák.
A kormányfő tájékoztatása szerint a társadalmi egyeztetést követően a javaslatcsomag rövid időn belül a parlament elé kerülhet.
Forrás
Változások az igazságszolgáltatásban
A kinevezés különös súlyt ad a jelenlegi politikai közbeszédnek, hiszen az igazságszolgáltatási rendszer átalakítása körül éles viták zajlanak. Magyar Péter a közelmúltban hangsúlyozta, hogy az alaptörvény módosítása akár a legfőbb közjogi és igazságügyi pozíciókat is érintheti:
Magyar Péter korábban arról beszélt, hogy az alaptörvény módosításával a köztársasági elnök és több igazságügyi vezető pozíciója is érintett lehet, így a Kúria és az Alkotmánybíróság vezetése is változhat.
A tervek szerint a jövőben az Alkotmánybíróság elnökét a testület tagjai maguk közül választanák, továbbá visszaállítanák az alkotmánybírák esetében a 70 éves felső korhatárt. Az átfogó javaslatcsomag, amely több mint 40 jogszabály módosítását vonná maga után, a kormány szerint az intézményi struktúra modernizálását célozza.
A csomag részeként megalakulhat a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal is, amely jelentős jogkörökkel, kockázatelemzési és büntetőeljárási kezdeményezési jogosítványokkal rendelkezne. Az új szerv elnöke hatéves mandátumot kapna, amelyet mentelmi jog is megilletne. A tervek szerint a hivatal finanszírozását részben más állami szervek forrásainak átcsoportosításából biztosítanák.
A kormányfő tájékoztatása szerint a társadalmi egyeztetést követően a javaslatcsomag rövid időn belül a parlament elé kerülhet.
Forrás