Meghalt Mezey György
Most jött a tragikus hír.
Elhunyt Mezey György, a magyar futball egyik legkiemelkedőbb edzője. A magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya, mesteredző és az MLSZ Életműdíjasa 82 éves volt. A szakember 35 mérkőzésen irányította a nemzeti csapatot, és az 1986-os mexikói világbajnokságra is kijuttatta a válogatottat.
Mezey György magyar labdarúgó, edző, a neveléstudomány kandidátusa volt. 1983 és 1986 között, valamint rövid ideig 1988-ban a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. Edzői pályafutása során kétszer nyert magyar bajnoki címet, valamint ő vezette az 1986-os labdarúgó-világbajnokságon a magyar válogatottat. Az edzőképzés egyik vezető alakja. 1999 és 2000, valamint 2005 és 2006 között a Magyar Labdarúgó-szövetség alelnöke, 2008-tól 2011-ig a Videoton FC sportigazgatója, 2011 óta Székesfehérvár díszpolgára.
Ifjúsági játékosként a budapesti Rákosligeti AC-ban kezdte pályafutását, majd 1961-ben a Testnevelési Főiskola sportklubjában, a TFSE-ben folytatta. 1966 és 1969 között a Keszthelyi Haladás, a Budafoki MTE és az MTK labdarúgója volt. 1969, től 1971-es visszavonulásáig a Bp. Spartacus labdarúgója és játékosedzője volt. Játékosként számottevő eredményt nem ért el.
Már 1965-ben elkezdett edzőként dolgozni a Keszthelyi MTK-nál és később a Budapest Spartacusnál. 1971-től a BVSC, illetve a BVSC Sportiskola edzője volt. Első élvonalbeli klubja az MTK-VM volt, ahol 1977-78-as idényben harmadik helyezést ért el a csapattal. 1980-ban Mészöly Kálmán mellett a válogatott edzője, majd az utánpótlás és olimpiai válogatott vezetőedzője volt.
1983-tól a válogatott szövetségi kapitánya lett. A mexikói világbajnokság selejtező mérkőzéseit a válogatott meggyőző játékkal nyerte meg, egyedül a számunkra már tét nélküli, hazai Hollandia elleni meccsen kapott ki a csapat. Ezek után a válogatott nagy tervekkel vágott neki a világbajnokságnak, de az első csoport mérkőzésen megalázó 6-0-s vereséget szenvedett a Szovjetuniótól. Ezután Kanadát legyőzte 2-0-ra, de Franciaországtól is kikapott 3-0-ra és így 18. helyezettként búcsúzott.
1986 és 1988 között Kuvaitban dolgozott, a labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányaként, illetve az al-Jarmúk vezetőedzőjeként tevékenykedett. Szakmai irányítása mellett 1986-ban az Ázsiai Játékokon bronzérmet szerzett a kuvaiti válogatott.
1988 végén egy rövid ideig ismét a magyar válogatott szövetségi kapitánya volt, mindössze 5 mérkőzésen át, majd menesztették, miután az akkor kirobbant bundabotrány miatt komoly kritikával illette az MLSZ-t. 1989-90-ben egy finn klubcsapatnál dolgozott, majd Kaszás Gábor halála miatt a Videoton megüresedett kispadját foglalta el. 1990 és 1992 között a Bp. Honvéd vezetőedzője és az első idényben bajnoki címig vezette a csapatot. Ezt követően edzői munkát már csak ritkán és rövid időre vállalt: 1997-ben szakosztály-igazgatóként rövid ideig a BVSC, majd a kétezres évek elején a Vasas, majd 2003-ban az Újpest vezetőedzője volt.
2008-ban az FC Fehérvár sportigazgatójává nevezték ki. 2009-ben (bár tárgyalások folytak többek között Lothar Matthäusszal) a csapat vezetőedzőjévé nevezték ki. Öt év szünet után lett újra edző az NB I-ben, majd a 2010–2011-es idény végén második bajnoki címét szerezte. A szezon végén szerződése lejárt, amelyet a klub nem hosszabbított meg. Helyét a portugál Paulo Sousa vette át.
1982-ben mesteredzői címet kapott. 1985-ben és 2011-ben az év labdarúgóedzőjévé, illetve 1985-ben az év szövetségi kapitányává választották. 1988-ban Ezüstgerely-díjat kapott. 2011. augusztus 19-én Székesfehérvár díszpolgárává avatták.
Forrás
Most jött a tragikus hír.
Már 1965-ben elkezdett edzőként dolgozni a Keszthelyi MTK-nál és később a Budapest Spartacusnál. 1971-től a BVSC, illetve a BVSC Sportiskola edzője volt. Első élvonalbeli klubja az MTK-VM volt, ahol 1977-78-as idényben harmadik helyezést ért el a csapattal. 1980-ban Mészöly Kálmán mellett a válogatott edzője, majd az utánpótlás és olimpiai válogatott vezetőedzője volt.
1983-tól a válogatott szövetségi kapitánya lett. A mexikói világbajnokság selejtező mérkőzéseit a válogatott meggyőző játékkal nyerte meg, egyedül a számunkra már tét nélküli, hazai Hollandia elleni meccsen kapott ki a csapat. Ezek után a válogatott nagy tervekkel vágott neki a világbajnokságnak, de az első csoport mérkőzésen megalázó 6-0-s vereséget szenvedett a Szovjetuniótól. Ezután Kanadát legyőzte 2-0-ra, de Franciaországtól is kikapott 3-0-ra és így 18. helyezettként búcsúzott.
1986 és 1988 között Kuvaitban dolgozott, a labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányaként, illetve az al-Jarmúk vezetőedzőjeként tevékenykedett. Szakmai irányítása mellett 1986-ban az Ázsiai Játékokon bronzérmet szerzett a kuvaiti válogatott.
1988 végén egy rövid ideig ismét a magyar válogatott szövetségi kapitánya volt, mindössze 5 mérkőzésen át, majd menesztették, miután az akkor kirobbant bundabotrány miatt komoly kritikával illette az MLSZ-t. 1989-90-ben egy finn klubcsapatnál dolgozott, majd Kaszás Gábor halála miatt a Videoton megüresedett kispadját foglalta el. 1990 és 1992 között a Bp. Honvéd vezetőedzője és az első idényben bajnoki címig vezette a csapatot. Ezt követően edzői munkát már csak ritkán és rövid időre vállalt: 1997-ben szakosztály-igazgatóként rövid ideig a BVSC, majd a kétezres évek elején a Vasas, majd 2003-ban az Újpest vezetőedzője volt.
2008-ban az FC Fehérvár sportigazgatójává nevezték ki. 2009-ben (bár tárgyalások folytak többek között Lothar Matthäusszal) a csapat vezetőedzőjévé nevezték ki. Öt év szünet után lett újra edző az NB I-ben, majd a 2010–2011-es idény végén második bajnoki címét szerezte. A szezon végén szerződése lejárt, amelyet a klub nem hosszabbított meg. Helyét a portugál Paulo Sousa vette át.
1982-ben mesteredzői címet kapott. 1985-ben és 2011-ben az év labdarúgóedzőjévé, illetve 1985-ben az év szövetségi kapitányává választották. 1988-ban Ezüstgerely-díjat kapott. 2011. augusztus 19-én Székesfehérvár díszpolgárává avatták.
Forrás