Óriási a baj, beigazolódott a gyanú: 1 km sugarú fertőzött területet jelöltek ki Egernél

Óriási a baj, beigazolódott a gyanú: 1 km sugarú fertőzött területet jelöltek ki Egernél

Veszélyes betegség fenyegeti az egri szőlőket – a borászoknak most össze kell fogniuk.

A Nébih laboratóriuma a Balatonfüred–Csopaki és az Egri borvidéken is kimutatta a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó kórokozót, a Grapevine flavescence dorée-t.
A betegség már 22 borvidékből 17-et elért, így országos védekezés indult.
A hatóság szakemberei fertőzött területet és védőkörzetet alakítottak ki, ahol minden tőkét megvizsgálnak. A beteg növényeket megsemmisítik, a környező zónában pedig kötelező védekezést rendeltek el. A szaporítóanyag szállítása a fertőzött körzetből tilos.
Pál Sándor, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának szőlészeti küldötte elmondta, hogy Eger határában, a Nagy-Egeden találtak először fertőzött tőkét:

„Ezt a tulajdonos vette észre és bevizsgáltatta.”

A következő időszakban felderítő csapatok járják majd az ültetvényeket, a beteg tőkéket pedig kivágják és elégetik. A szakember hangsúlyozta, hogy a kabócák elleni védekezés kulcsfontosságú, mivel ezek terjesztik a kórokozót.

Farkas László, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke szerint a betegség megjelenése még nem tragédia, de figyelmeztetés a gazdálkodók számára.

Mint mondta, a fertőzés nem befolyásolja a bortermést, mert az érintett fürtök eleve nem érnek be. A borvidéken védőkörzetet jelölnek ki, ahonnan szaporítóanyag nem kerülhet ki.

A Nébih szakemberei egy kilométeres fertőzött területet alakítottak ki az érintett ültetvények körül, ahol minden tőkét megvizsgálnak. A fertőzött növényeket megsemmisítik, és tilos a szőlő szaporítóanyag forgalmazása. A fertőzés körüli három kilométeres puffer zónában intenzív felderítés és kötelező védekezési program zajlik.

A kormány 3,8 milliárd forintot különített el a betegség elleni küzdelemre, amelyből országos felderítés, növényvédelmi program és szükség esetén az ültetvények újratelepítése is megvalósul.

Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta: a tavaszi és a szüret utáni kezelések egyaránt kulcsfontosságúak a kabócapopuláció visszaszorításában.

Forrás
Újabb Régebbi

Kapcsolatfelvételi űrlap