Ma ez a látvány fogadott a hamburgeres melletti kukánál: Szegény nénike a kukából evett, a fiatalok pedig röhögtek, ám ekkor...
Úgy éreztem nem tudom megállni hogy ne tegyek valamit.
Álltam a hamburgeres előtt majd amikor balra néztem, megláttam, hogy egy idős néni éppen a kukából eszik! Vigyorogtak rajta és lenézték! Én könnyek között Így szóltam:
Az alábbi történetet, az egyik facebook csoportban osztották meg! Igen elszomorító, hogy milyenek tudunk lenni mi emberek!
Álltunk barátnőmmel egy hamburgeres előtt.
Elnéztem balra, és akkor láttam, hogy egy idős néni a kukából eszik és iszik. Hozzáteszem, egyáltalán nem tűnt sem hajléktalannak, sem alkoholistának. Semmi ilyesmi.
Nyilván nem tudhatom, mi is van a dolgok mögött. Mondanom se kell, azonnal mentem, vettem neki egy szendvicset, és innivalót. Odanyújtottam neki, könnyes szemmel, ő pedig vagy háromszor megköszönte. Ami ebben az egészben a legjobban elszomorított az az, hogy rengeteg ember járt arra, jóformán minden második járókelő kezében ott volt a hatalmas érintőképernyős telefon, stb.
Senki nem ment oda hozzá, csak nézték! Volt aki meg vigyorgott is rajta. Ha valaki odamegy hozzá és tegyük fel, csak 50 forintot ad neki, már az is több mint a semmi.
Abból már mondjuk tud magának venni egy kiflit és a kukából kell ennie. Nem azt mondom hogy több száz vagy akár ezer forintokat adjanak ilyen esetekben az embernek! Nem erről van szó. De akiben van egy kis együttérzés, van szíve és ilyet lát, az menjen oda és szánjon rá pár forintot, ne pedig más nyomorán nevessen! Az persze mindig megy.
Csak egy kicsit állnának az emberek máshogy a dolgokhoz! Lehet nem itt tartanánk!
Az alábbi gombokkal oszthatod meg a cikket, ha fontosnak találod a mondanivalóját!
Úgy éreztem nem tudom megállni hogy ne tegyek valamit.
Álltam a hamburgeres előtt majd amikor balra néztem, megláttam, hogy egy idős néni éppen a kukából eszik! Vigyorogtak rajta és lenézték! Én könnyek között Így szóltam:
Az alábbi történetet, az egyik facebook csoportban osztották meg! Igen elszomorító, hogy milyenek tudunk lenni mi emberek!
Álltunk barátnőmmel egy hamburgeres előtt.
Elnéztem balra, és akkor láttam, hogy egy idős néni a kukából eszik és iszik. Hozzáteszem, egyáltalán nem tűnt sem hajléktalannak, sem alkoholistának. Semmi ilyesmi.
Nyilván nem tudhatom, mi is van a dolgok mögött. Mondanom se kell, azonnal mentem, vettem neki egy szendvicset, és innivalót. Odanyújtottam neki, könnyes szemmel, ő pedig vagy háromszor megköszönte. Ami ebben az egészben a legjobban elszomorított az az, hogy rengeteg ember járt arra, jóformán minden második járókelő kezében ott volt a hatalmas érintőképernyős telefon, stb.
Senki nem ment oda hozzá, csak nézték! Volt aki meg vigyorgott is rajta. Ha valaki odamegy hozzá és tegyük fel, csak 50 forintot ad neki, már az is több mint a semmi.
Abból már mondjuk tud magának venni egy kiflit és a kukából kell ennie. Nem azt mondom hogy több száz vagy akár ezer forintokat adjanak ilyen esetekben az embernek! Nem erről van szó. De akiben van egy kis együttérzés, van szíve és ilyet lát, az menjen oda és szánjon rá pár forintot, ne pedig más nyomorán nevessen! Az persze mindig megy.
Csak egy kicsit állnának az emberek máshogy a dolgokhoz! Lehet nem itt tartanánk!
Az alábbi gombokkal oszthatod meg a cikket, ha fontosnak találod a mondanivalóját!