MOST ÉRKEZETT: Leválthatják Putyint – bukás szélén az ukrajnai invázió – Putyin ellen fordultak a tábornokai
Értesülésünk szerint az orosz külügyminisztérium diplomáciai karában döbbenettel és elképedéssel fogadták Putyin döntését az invázióról. Egy ilyen autokrata rendszerben a vezető egyeduralma csak látszólagos, legyen elég Nyikita Hruscsov párttitkár 1964-es, puccs-szerű leváltására gondolni. Káncz Csaba jegyzete
Az orosz közemberek szeme elől elrejtett ukrajnai invázió nem az eredeti tervek szerint alakul, óriási csapás éri az orosz gazdaságot, a nukleáris erők riadókészültségbe helyezve és mintha a környezetében már senki sem tudna értelmesen hatni a szétesettség határozott jeleit mutató Putyin elnökre. Az orosz politikai elit megdöbbentnek tűnik, a Kreml körül nyüzsgő és lebzselő színészek, énekesek és újságírók elhallgattak. Moszkva arra számított, hogy Ukrajna napokon belül összeomlik, de ehelyett elképesztően határozott választ kapott az egységes ukránoktól és a Nyugattól.
Orwelli vizeken
Nincsen más, vissza kell nyúlni a szovjet diktatúra hagyományaihoz. Szombaton az orosz médiát cenzúrázó hivatal megtiltotta a hírcsatornáknak, hogy az ukrán behatolást „háborúnak” nevezzék. Szintén megtiltották a „támadás” és az „invázió” szavak használatát a témában.
A hivatalt orwelli módon „Kommunikáció, Információs Technológia és Tömegmédia Szövetségi Felügyeleti Szolgálatának” hívják. Amely hírforrás ezentúl a fenti szavakat használja, az mintegy 60 ezer dolláros büntetéssel szembesül. A Kreml által előnyben részesített kifejezés a mai napig a „különleges katonai művelet”, amely frázist múlt csütörtökön Putyin elnök használta. Az orosz sajtó mindeddig nem közölt hiteles adatokat az orosz emberéletben esett veszteségekről.
Az invázió megkezdése óta öt nap telt el, és az orosz erők még nem foglaltak el egyetlen jelentős várost sem. A hárommillió lakosú Kijev nagyobb, mint Sztálingrád és Groznij együttvéve. Márpedig a két városban folyó küzdelem mélyen bevésődött az orosz katonák tudatába.
Sorra vesszük, hogy a Közel-Keleten és Ázsiában milyen politikai dilemmákat váltott ki Putyin inváziója és milyen szankciókat vezetnek be Moszkvával szemben.
Ha elhúzódik a háború, Putyin egyrészt elképesztő szintű népszerűségi beomlással szembesülhet, másrészt a hátország lázongásaival. Értesülésünk szerint az orosz külügyminisztérium diplomáciai karában döbbenettel és elképedéssel fogadták Putyin döntését az invázióról. Egy ilyen autokrata rendszerben a vezető egyeduralma csak látszólagos, legyen elég Nyikita Hruscsov párttitkár 1964-es puccs-szerű leváltására gondolni.
Oroszország megvétózta az ENSz Biztonsági Tanácsnak határozatát, amely elítélte az inváziót. De a Kreml óriási pofonokat kap a globális közvélemény arénájában. Háború-ellenes tüntetések törtek ki a világ számos nagyvárosában és még a Pápa is konzultált az ügyben a Vatikánba akkreditált orosz nagykövettel.
Geostratégiai következmények
Az orosz inváziónak természetesen világszerte geostratégiai következményei vannak. Az egyik legfontosabb, hogy klasszikus háború tabuja ledől, és más régiókban is könnyebben követhetik Moszkva példáját („spillover-effect”), legyen az a Balkán, Közép-Ázsia, Tajvan, a Kelet-Mediterráneum, vagy bizonyos afrikai államok. Ebben az esetben befagyott konfliktusok jóval könnyebben válnak valódi, fegyveres konfliktussá, például a moldovai Transznyisztriában.
Kína árgus szemekkel figyeli, hogy a Nyugat milyen válaszreakciókat produkál. Ez számára egy igazi geostratégiai próbaelőadás. Ebben az előadásban központi szerepet játszik a narratíva dimenziója („spin politics”).
Ki fogja megírni a háború történét és milyen elbeszélések, illetve legendák élnek tovább? A nyugati társadalmak felgyorsult életmódjában döntőnek számít egy narratíva hatalmi kisugárzása. Moszkva és Peking viszonya előreláthatóan tovább erősödik ebben a konfliktusban. Oroszország eközben még inkább Kína junior partnerévé válik és Kína még jobban tudja majd magát nemzetközileg pozicionálni. Minden bizonnyal a geoökonómiai dimenzió is megváltozik a konfliktus következtében, például az új beszállítói láncok vonatkozásában, illetve az Új Selyemút tekintetében.
Fontos lesz megfigyelnünk, hogy Oroszország a háború alatt és után hogyan pozicionálja magát az arktikus térségben. Ahogyan Kína, úgy Törökország is ügyesen pozicionálhatja magát ennek a háborúnak az oldalvizein.
Egyrészt, mint NATO-tagállam, geostratégiailag a Fekete-tengeren. Másrészt, mint ambiciózus középhatalom a Földközi-tengeren, konfliktus potenciállal Európa felé, legyen az a migráns-politika, vagy a török-görög szembenállás.
Kiber- és információs tér
A jelenlegi konfliktus eddig azt mutatja, hogy kiber-dimenzió és a digitális hadvezetés kisebb jelentőséggel bír, amint kitör egy hagyományos fegyveres konfliktus. A közösségi médiából és a további digitális nyilvános forrásokból (OSINT) egyfajta átlátható hadviselés bontakozik ki, amely vonzóvá teszi a kiberteret – de ezzel egyidőben sem katonai-operatív értelemben, sem stratégialag nem játszik központi szerepet.
Összességében azonban egy stratégiai információs tér központi geopolitikai jelentőséggel bír, és a gondolat „kisajátítása” fölötti hatalom terén további erőpróbák („spin politics”) várhatók.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
IDE KATTINTVA érhető el!
Forrás
Az alábbi gombokkal oszthatod meg a cikket, ha fontosnak találod a mondanivalóját!
Értesülésünk szerint az orosz külügyminisztérium diplomáciai karában döbbenettel és elképedéssel fogadták Putyin döntését az invázióról. Egy ilyen autokrata rendszerben a vezető egyeduralma csak látszólagos, legyen elég Nyikita Hruscsov párttitkár 1964-es, puccs-szerű leváltására gondolni. Káncz Csaba jegyzete
Az orosz közemberek szeme elől elrejtett ukrajnai invázió nem az eredeti tervek szerint alakul, óriási csapás éri az orosz gazdaságot, a nukleáris erők riadókészültségbe helyezve és mintha a környezetében már senki sem tudna értelmesen hatni a szétesettség határozott jeleit mutató Putyin elnökre. Az orosz politikai elit megdöbbentnek tűnik, a Kreml körül nyüzsgő és lebzselő színészek, énekesek és újságírók elhallgattak. Moszkva arra számított, hogy Ukrajna napokon belül összeomlik, de ehelyett elképesztően határozott választ kapott az egységes ukránoktól és a Nyugattól.
Orwelli vizeken
Nincsen más, vissza kell nyúlni a szovjet diktatúra hagyományaihoz. Szombaton az orosz médiát cenzúrázó hivatal megtiltotta a hírcsatornáknak, hogy az ukrán behatolást „háborúnak” nevezzék. Szintén megtiltották a „támadás” és az „invázió” szavak használatát a témában.
A hivatalt orwelli módon „Kommunikáció, Információs Technológia és Tömegmédia Szövetségi Felügyeleti Szolgálatának” hívják. Amely hírforrás ezentúl a fenti szavakat használja, az mintegy 60 ezer dolláros büntetéssel szembesül. A Kreml által előnyben részesített kifejezés a mai napig a „különleges katonai művelet”, amely frázist múlt csütörtökön Putyin elnök használta. Az orosz sajtó mindeddig nem közölt hiteles adatokat az orosz emberéletben esett veszteségekről.
Az invázió megkezdése óta öt nap telt el, és az orosz erők még nem foglaltak el egyetlen jelentős várost sem. A hárommillió lakosú Kijev nagyobb, mint Sztálingrád és Groznij együttvéve. Márpedig a két városban folyó küzdelem mélyen bevésődött az orosz katonák tudatába.
Sorra vesszük, hogy a Közel-Keleten és Ázsiában milyen politikai dilemmákat váltott ki Putyin inváziója és milyen szankciókat vezetnek be Moszkvával szemben.
Ha elhúzódik a háború, Putyin egyrészt elképesztő szintű népszerűségi beomlással szembesülhet, másrészt a hátország lázongásaival. Értesülésünk szerint az orosz külügyminisztérium diplomáciai karában döbbenettel és elképedéssel fogadták Putyin döntését az invázióról. Egy ilyen autokrata rendszerben a vezető egyeduralma csak látszólagos, legyen elég Nyikita Hruscsov párttitkár 1964-es puccs-szerű leváltására gondolni.
Oroszország megvétózta az ENSz Biztonsági Tanácsnak határozatát, amely elítélte az inváziót. De a Kreml óriási pofonokat kap a globális közvélemény arénájában. Háború-ellenes tüntetések törtek ki a világ számos nagyvárosában és még a Pápa is konzultált az ügyben a Vatikánba akkreditált orosz nagykövettel.
Geostratégiai következmények
Az orosz inváziónak természetesen világszerte geostratégiai következményei vannak. Az egyik legfontosabb, hogy klasszikus háború tabuja ledől, és más régiókban is könnyebben követhetik Moszkva példáját („spillover-effect”), legyen az a Balkán, Közép-Ázsia, Tajvan, a Kelet-Mediterráneum, vagy bizonyos afrikai államok. Ebben az esetben befagyott konfliktusok jóval könnyebben válnak valódi, fegyveres konfliktussá, például a moldovai Transznyisztriában.
Kína árgus szemekkel figyeli, hogy a Nyugat milyen válaszreakciókat produkál. Ez számára egy igazi geostratégiai próbaelőadás. Ebben az előadásban központi szerepet játszik a narratíva dimenziója („spin politics”).
Ki fogja megírni a háború történét és milyen elbeszélések, illetve legendák élnek tovább? A nyugati társadalmak felgyorsult életmódjában döntőnek számít egy narratíva hatalmi kisugárzása. Moszkva és Peking viszonya előreláthatóan tovább erősödik ebben a konfliktusban. Oroszország eközben még inkább Kína junior partnerévé válik és Kína még jobban tudja majd magát nemzetközileg pozicionálni. Minden bizonnyal a geoökonómiai dimenzió is megváltozik a konfliktus következtében, például az új beszállítói láncok vonatkozásában, illetve az Új Selyemút tekintetében.
Fontos lesz megfigyelnünk, hogy Oroszország a háború alatt és után hogyan pozicionálja magát az arktikus térségben. Ahogyan Kína, úgy Törökország is ügyesen pozicionálhatja magát ennek a háborúnak az oldalvizein.
Egyrészt, mint NATO-tagállam, geostratégiailag a Fekete-tengeren. Másrészt, mint ambiciózus középhatalom a Földközi-tengeren, konfliktus potenciállal Európa felé, legyen az a migráns-politika, vagy a török-görög szembenállás.
Kiber- és információs tér
A jelenlegi konfliktus eddig azt mutatja, hogy kiber-dimenzió és a digitális hadvezetés kisebb jelentőséggel bír, amint kitör egy hagyományos fegyveres konfliktus. A közösségi médiából és a további digitális nyilvános forrásokból (OSINT) egyfajta átlátható hadviselés bontakozik ki, amely vonzóvá teszi a kiberteret – de ezzel egyidőben sem katonai-operatív értelemben, sem stratégialag nem játszik központi szerepet.
Összességében azonban egy stratégiai információs tér központi geopolitikai jelentőséggel bír, és a gondolat „kisajátítása” fölötti hatalom terén további erőpróbák („spin politics”) várhatók.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
IDE KATTINTVA érhető el!
Forrás
Az alábbi gombokkal oszthatod meg a cikket, ha fontosnak találod a mondanivalóját!