Ezeket a dolgokat nem illik a temetőben csinálni. Sok ember nem is tudja, mekkora tiszteletlenség

Ezeket a dolgokat nem illik a temetőben csinálni. Sok ember nem is tudja, mekkora tiszteletlenség


Mit ne tegyünk a temetőben?

Nyakunkon a mindenszentek. Érdemes egy picit elgondolkodni, hogy mit szabad és mit nem szabad egy temetőben. Íme pár tipp, amit érdemes megfogadni.

Mit ne tegyünk a temetőben?

Lassan mindenszentek. Ezen a napon a legtöbb magyar a temetőbe vonul és virágot, gyertyát rak elhunyt ismerőse sírjára. Ilyenkor az ember ösztönösen elgondolkozik a saját életén. Ma azonban nem erről, hanem a temetői magatartásról lesz szó. Kiderült, hogy sok honfitársuk nem tudja pontosan, hogy kell egy ilyen helyen viselkedni.

A temetőknek vannak szabályozásai. Érdemes ezzel megismerkedni.

Az első dolog, amit érdemes megemlíteni, hogy a kisállatainkat hagyjuk otthon. Még pórázon se vigyünk a temetőbe kutyát. Egy kisállat jelenléte kínos lehet más emberek számára. Gondoljunk csak arra, hogy a kis kedvencünket nem fogja érdekelni, hogy temetőben van. Bárhol képes kielégíteni biológiai szükségleteit, és nem lenne előnyös, ha ezt egy másik ember sírjánál tenné…

A másik dolog, amit kerülni kellene az a dohányzás. Igaz, hogy a temetők rendre a szabadban találhatók, ennek ellenére érdemes tiszteletben tartani a halottak örök nyugalmát.

Nem illik kerékpárt vinni a temetőbe. Hagyjuk a temető bejárata előtt.

Ezeken felül érdemes megemlíteni, hogy nem illik enni, hangosan beszélgetni, nevetgélni vagy mobilozni. Tartsuk tiszteletben a hely komolyságát és hangulatát. Különösen most, a közelgő Mindenszentek napján, amikor tömegek indulnak a temetőbe.

Országtól, vallástól, habitustól is függ, ki hogy emlékszik meg halottairól; számunkra furcsa is lehet, de a halottak napja több országban is vidám ünnep, piknikkel és bulizással, sőt, van ahol még pénzt is égetnek.

1. Gyertyák – Először is tisztázzuk saját szokásainkat. Azt minden kisiskolás tudja, hogy ilyenkor elmegyünk a temetőbe, és gyertyát, vagy mécsest gyújtunk, azt talán kevesebben, hogy miért? Úgy tartja a hagyomány, hogy a Mindenszentek és a halottak napja közötti éjszakán hazalátogatnak a lelkek körülnézni, emiatt régen sok helyütt nem csak a temetőben, de otthon a háznál is gyertyát gyújtottak; azért is, hogy a lelkek a házban ne tévedjenek el, és azért is, hogy a gyertyalángnál könnyen visszataláljanak, ne bolygassák az élőket.

2. Gyertyák még egyszer – Zentán hagyomány volt, hogy minden családtag meggyújtott egy gyertyát, és úgy tartották, akié először leég, az fog először meghalni. Ennél kevés rosszabb hagyományt tudunk mutatni, reméljük, már nem csinálják.

3. Színes sárkány és fiambre – Jöjjenek a derűsebb szokások: Guatemalában november 1-jén élénk színekbe öltözött emberekkel telik meg a temető: színes díszekkel dekorálják a sírokat, majd közösen elkészítik az ég és föld között kaput nyitó hatalmas szélsárkányszerűséget. Miután elkészültek, a temetőben együtt elfogyasztják a fiambrét, ami egy tojásból, kolbászból, felvágottakból, kukoricából, kelbimbóból és más zöldségekből készült egytálétel. Fiambrét az évnek csak ezen a napján esznek, és az udvariasság megkívánja, hogy az arra járó idegeneket is megkínálják vele.

4. Még egy különleges étel – az Andok egyes részein halottak napján guagua de pant esznek colada moradaval: ebből az elsőbbik egy csecsemő formájú édes, töltött sütemény, a második pedig a hozzá kínált sötétbordó lekvár, melyet felénk ismeretlen gyümölcsökből, és piros bogyósokból készítenek. Ezeket a házilag készült fánkokat általában a sír mellett fogyasztják el a családtagok.

5. Voodoo – Haitin a mágikus vallás hívei ezen a napon összegyűlnek, és többen közülük Gedének, a vudu halottak istenének öltöznek, vagy éppen felajánlásokat tesznek neki. Gyertyákat, ételt és habanerós rumot tesznek ki, és az egész napos dobolás közben vannak akik véráldozatot mutatnak be, és megint mások az átszellemültség közepette genitáliákat is bedörgölik a csípős rummal. Gede egyben a termékenység istene is, így időnként előfordul, hogy élet és halál az ünnepség közepén bősz kopulálásban találkozik. Pár teljesen SFW kép itt.

6. Halloween – a legismertebb mind közül, azt talán mégis kevesen tudják, hogy a töklámpásos-csokivadászos ünnep valójában a kelta újév kezdete, egyben az a nap, amikor a lelkek a holtak birodalmába vándorolnak. Maga a beöltözés és a kivájt tök már egy plusz csavarral került a történetbe, részletek itt.

7. Étel és ital – a kínaiak úgy tartják, hogy évente egy hónapon át megnyílik a pokol kapuja, és ilyenkor a nem kellő tisztességgel eltemetett vagy tévelygő szellemek feljönnek közéjük. A Szellemünnep havában hatalmas fesztivált tartanak, rengeteg ételáldozattal, mert úgy gondolják, hogy a jól tartott szellem barátságos szellem. Vannak családok -főleg ahol nemrég hunyt el rokon- akik külön meg is terítenek ez időszakban az asztaluknál, és az üres helyre is felszolgálják a fogásokat, de ilyenkor az utcán is mindenütt kikészített ételekbe lehet botlani.

8. Nevetés – nem halottak napi szokás, de nézzétek el, itt a helye: Kínában a 100 év felettiek halálakor “nevetős temetést” tartanak, mert úgy gondolják, hogy 100 év a hosszú élet, vagyis a szép kor határa. Bármennyire is sajnálják az elhunytat a családtagok, ilyenkor a hagyományos fehér gyászruha helyett pirosba öltöznek és megpróbálnak mosolyogni, nevetni, mert nem szeretnék, hogy halottuk szomorúnak lássa őket.

9. Pénzégetés, avagy a túlvilági Paypal – Hong Kongban pénzt, vagy manapság már inkább játékpénzt égetnek az emberek, mert úgy tartják, hogy a túlvilágon is szükség van pénzre, és elhunyt szeretteik kétféle módon juthatnak hozzá; vagy a temetésen küldik el velük, vagy évente egyszer az Éhes Szellemek Ünnepén égetéssel tudják átadni nekik.

10. Bulizás színes cukorkoponyákkal – Mexikóban a halottak napja egy színes ünnep, ahol a halottaknak ajándékokat visznek; a kisgyerekek sírjához játékokat, a felnőttekéhez mezcalt, tequilát tesznek, és nem ritka, hogy a sír mellett piknikeznek, mulatnak a rokonok és barátok, jókedvűen megemlékezve az elhunytról. Az ünnep ismert jelképe a színes cukorkoponya, amit a sírok dekorálására és egymás megajándékozására egyaránt használnak.

Még több tízdolog:
Magyar hagyományok a halottak hetében: Mindenszentek, és a halottak napja III. Gergely pápa a 8. században indította útjára Mindenszentek ünnepét melyet november első napján ünneplünk. A pápa kiállt azért, hogy a vértanúk mellett a kereszténység elismerése után szentté avatottakról is emlékezzenek meg, így Mindenszentek napja mindazon megdicsőült lelkek ünnepe, akikről nagy számuk miatt külön-külön nem emlékezik meg a kalendárium,írja a lap.

Mindenszentek – Magyar hagyományok

Mindenszentekhez Magyarországon gazdasági hagyományok is fűződnek. Néhol e napon szegődtették a cselédeket, pásztorokat. Máshol ekkor volt a legényvásár, azaz ekkor kötöttek a gazdák egyezséget a szolgálni menő legényekkel. Mindenszentek napján tilos volt a munka, ez is a tisztelet egyfajta kifejezése volt, mivel a szokás szerint aki földet szánt, vet, vagy bármilyen más munkát végez az a halottra támad. Nem szabadott mosni, varrni, takarítani sem.

A néphit szerint a mindenszentek és a halottak napja közti éjszakán az elhunytak miséznek a templomban, s mikor megkondul a harang akkor indulnak el hozzátartozóik házába, így a parasztházakban ezen a napon még egy tányér került az asztalra, melybe kenyeret, sót és vizet tettek. Székelyföldön cipót sütöttek, melyet Isten lepényének vagy a halottak kenyerének hívtak.

Magyarországon e napon gondját viselték a koldusoknak és a szegényebb embereknek, ételt, alamizsnát osztottak nekik, ezzel is segítve a holt lelkek üdvösségének elérését. Többnyire kenyér és mézzel bevont kalács várt a temető kapujában ácsorgókra.

Halottak napja

Az első ezredforduló óta emlékezik az egyház az összes elhunyt hívőjére, a családok pedig a szeretteikre. Azt a hetet, amelybe a halottak napja esik, halottak hetének nevezik. A katolikusok november 2-án tartják, ez a Mindenszentek napját követő ünnepnap. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává.

Halottak napja- Magyar hagyományok

Ekkor kezdődnek azok a “tiltások”, amik egészen karácsonyig előfordulnak a keresztény kultúrkörben. A halottak napi tiltásokat azért tartották, nehogy megzavarják a holtak nyugalmát. Egész héten mosási tilalom volt, attól tartva, hogy akkor a hazajáró halott vízben állna, megsárgulna a ruha. Nem meszeltek, mert akkor a férgek ellepnék a házat. Halottak napján sok helyen nem végeztek semmilyen földmunkát, mert úgy gondolták, beteg lesz, aki ezt megszegi. A halottak napi esőből megjósolták, ki fog meghalni az esztendőben, és ezzel riogatták egymást. Különösen varrni tilos, mert minden öltés egy szúrás a halottnak. Ez a tiltás egyébként egész hétre érvényes.

Ekkor viszont mindenhol rendbehozzák a sírokat; virágokkal, koszorúkkal feldíszítik, és az este közeledtével gyertyákkal, mécsesekkel kivilágítják. Ahány halottja van a családnak, annyi gyertyát gyújtanak. Vannak, akik szerint a lángnál megmelegedhetnek a fázó lelkek. Mások szerint azért kell gyertyát gyújtani, hogy az erre a napra kiszabadult lelkek visszataláljanak nyughelyükre.

Idegenben elhunyt, ismeretlen földben nyugvók emlékére régen még máglyát is gyújtottak, miközben szünet nélkül harangoztak. Úgy vélték : “Míg a harang szól, a halottak otthon vannak.” Több helyen miközben a temetőben gyertyát égettek és odahaza is égve hagyták a lámpát, hogy a halottak szét tudjanak nézni.

Gyújtsunk mi is gyertyát elhunyt szeretteinkre emlékezve ezen a napon!

Forrás
loading...

AKTUÁLIS