Itt van Orbán Viktor legújabb, péntek reggeli bejelentése!
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának adott interjút. A téma a válság, az infláció, az orosz–ukrán háború, az uniós szankciók és a migráció.
Orosz-ukrán háború és a szankciók
A kormányfő a beszélgetést azzal kezdte, hogy miközben sokan arról beszélnek, hogy az orosz-ukrán háborút valakinek meg kell nyernie, addig Magyarország a béketárgyalások pártján áll és azonnali tűzszünetet javasol. Hazánkat szabadságharcos nemzetnek tartja, nekünk nem kell elmagyarázni, hogy milyen a kelet felől érkező katonai brutalitás, hiszen a mi Zelenszkijünket, Nagy Imrét később ki is végezték. 1956-ban a magyarok is a függetlenségükért harcoltak, és hogy kikényszerítsék a tűzszünetet és a béketárgyalást. De a magyar múlt azt diktálja, hogy a nagyot, a megszállót elsősorban arra kell kényszeríteni, hogy tárgyaljon.
Orbán úgy véli, hogy az uniós szankciókból tízből csak kettő-három szokott beválni, de ettől függetlenül szerint láttunk már a világtörténelemben jó szankciót, de azokat alaposan ki kell munkálni. A kormányfő szerint viszont a szankciókat Brüsszel elszúrta. Európa energiatörpeként vet ki a szankciókat az energiaóriás oroszokra, és emiatt robbant be a szankciós infláció, és a rossz szankciók miatt mentek fel az árak, és ezt a felárat mindannyian megfizetjük.
Energiaválság
Orbán Viktor azt vallja, hogy minden asztalra kerülő szankciós csomagot meg kell vizsgálni Magyarországnak és ha az hazánk számára hátrányos, akkor küzdeni fogunk ellene. Ez az egyetlen harci taktika, és az egyetlen cél, hogy hazánkat mentesítsék a szankciók alól.
Az európai piaci árak növekedése húzza magával a magyar árakat is, ezért úgy véli, a végső megoldás az lenne, ha elállnánk a szankciós politikától. Legközelebb november-decemberben kell meghosszabbítani a szankciókat, szerinte ekkor ki lehet javítani a hibákat. A kormányfő szerint az uniós miniszterelnökök körében is egyre nő az elégedetlenség a szankciókkal kapcsolatban, tehát nem Magyarország az egyetlen, amely felteszi a kérdést: mi értelme a szankcióknak, ha jobban fáj annak, aki kivetette, mint akire kivetették és egész Európa csak veszít velük, miközben még az amerikaiak is nyernek a háborún?
Orbán Viktor azt vallja, hogy minden asztalra kerülő szankciós csomagot meg kell vizsgálni Magyarországnak és ha az hazánk számára hátrányos, akkor küzdeni fogunk ellene. Ez az egyetlen harci taktika, és az egyetlen cél, hogy hazánkat mentesítsék a szankciók alól.
Az európai piaci árak növekedése húzza magával a magyar árakat is, ezért úgy véli, a végső megoldás az lenne, ha elállnánk a szankciós politikától. Legközelebb november-decemberben kell meghosszabbítani a szankciókat, szerinte ekkor ki lehet javítani a hibákat. A kormányfő szerint az uniós miniszterelnökök körében is egyre nő az elégedetlenség a szankciókkal kapcsolatban, tehát nem Magyarország az egyetlen, amely felteszi a kérdést: mi értelme a szankcióknak, ha jobban fáj annak, aki kivetette, mint akire kivetették és egész Európa csak veszít velük, miközben még az amerikaiak is nyernek a háborún?
A magyar jog értelmezése szerint az Északi Áramlat megtámadása/felrobbantása terrorcselekmény volt , és Orbán Viktor nem hisz abban, hogy a XXI. században nem tudják, ki volt a robbantás elkövetője.
Velem nem etetik meg, hogy nem tudják, mi történt, mert ma a műholdakról a lakásokba is be lehet nézni
hangsúlyozta.
Jelenleg a délről jövő, török vezetéken keresztül látják el orosz gázzal Magyarországot és a miniszterelnök újra hangsúlyozta: aki megtámadja azt a gázvezetéket, az terrorista cselekményt követ el, és hazánk aszerint is lép fel ellene. Infláció
Orbán újfent hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint magas inflációt nem a piac okozza, hanem a politika és a brüsszeli szankciók, és ha a brüsszeli bürokraták körültekintőbben jártak volna el, ma nem lenne ekkora az infláció mértéke.
Orbán Viktor utasította a pénzügyminisztert és a Magyar Nemzeti Bankot, hogy az inflációt jövő év végére legalább felezzék meg.
Felidézte, hogy a kormány a 2010-es 5-6 százalékos inflációt majdnem teljesen megszüntette, így van tapasztalatuk abban, hogy ezt hogyan kell megoldani.
A miniszterelnök ezután közölte, hogy a hazai gáztározók 48,5 százalékig vannak megtöltve, ez fél évre elegendő mennyiség, vagyis hat hónapig zavartalanul tudna most működni Magyarország, ha nem érkezne nyersanyag.
Nemzeti konzultáció
Orbán ezután kitérte arra, hogy szerinte Európában nem demokratikus eszközökkel döntöttek a szankciókról, ezért Magyarország példát kíván mutatni és a nemzeti konzultáció keretében megkérdezi a választókat a szankciókkal kapcsolatban. Az egyik tábor hisz a szankciós politikában, mert azt eredményesnek látja, míg a másik tábor megváltoztatná a szankciós politikát.
Migráció
Ezután Orbán Viktor arról beszélt, hogy az európai határvédelem, a Frontex nem tudja megoldani a migrációs válságot, mert szerinte a Frontex egy „utazási iroda”, aki beengedi a migránsokat, hazánknak pedig arra van szüksége, hogy megakadályozzuk az illegális határátlépéseket. Majd a kormányfő ismertette, hogy Magyarország felé már 200 ezer illegális határátlépési kísérlet történt és csak idén 2000 embercsempészt fogtak el.
Ugyan magasítják a kerítést, és növelik a határvédők számát, de a megoldás az lenne a miniszterelnök szerint, ha Szerbia déli határát meg tudnák védeni, mert akkor nem a magyar-szerb határon torlódnának fel a menekültek, hanem már a macedón-szerb határon megállítanák őket.
Az uniós szolidaritási mechanizmusa Orbán szerint valójában azt jelenti, hogy szétosztjuk egymás között a migránsokat, ami teljes mértékben elfogadhatatlan, és ezt eddig mindig sikerült megakadályozni. Az interjút azzal zárta, hogy Magyarország ahogy eddig, úgy ezután sem lesz menekülttábor.
Forrás
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának adott interjút. A téma a válság, az infláció, az orosz–ukrán háború, az uniós szankciók és a migráció.
Orosz-ukrán háború és a szankciók
A kormányfő a beszélgetést azzal kezdte, hogy miközben sokan arról beszélnek, hogy az orosz-ukrán háborút valakinek meg kell nyernie, addig Magyarország a béketárgyalások pártján áll és azonnali tűzszünetet javasol. Hazánkat szabadságharcos nemzetnek tartja, nekünk nem kell elmagyarázni, hogy milyen a kelet felől érkező katonai brutalitás, hiszen a mi Zelenszkijünket, Nagy Imrét később ki is végezték. 1956-ban a magyarok is a függetlenségükért harcoltak, és hogy kikényszerítsék a tűzszünetet és a béketárgyalást. De a magyar múlt azt diktálja, hogy a nagyot, a megszállót elsősorban arra kell kényszeríteni, hogy tárgyaljon.
Orbán úgy véli, hogy az uniós szankciókból tízből csak kettő-három szokott beválni, de ettől függetlenül szerint láttunk már a világtörténelemben jó szankciót, de azokat alaposan ki kell munkálni. A kormányfő szerint viszont a szankciókat Brüsszel elszúrta. Európa energiatörpeként vet ki a szankciókat az energiaóriás oroszokra, és emiatt robbant be a szankciós infláció, és a rossz szankciók miatt mentek fel az árak, és ezt a felárat mindannyian megfizetjük.
Energiaválság
Orbán Viktor azt vallja, hogy minden asztalra kerülő szankciós csomagot meg kell vizsgálni Magyarországnak és ha az hazánk számára hátrányos, akkor küzdeni fogunk ellene. Ez az egyetlen harci taktika, és az egyetlen cél, hogy hazánkat mentesítsék a szankciók alól.
Az európai piaci árak növekedése húzza magával a magyar árakat is, ezért úgy véli, a végső megoldás az lenne, ha elállnánk a szankciós politikától. Legközelebb november-decemberben kell meghosszabbítani a szankciókat, szerinte ekkor ki lehet javítani a hibákat. A kormányfő szerint az uniós miniszterelnökök körében is egyre nő az elégedetlenség a szankciókkal kapcsolatban, tehát nem Magyarország az egyetlen, amely felteszi a kérdést: mi értelme a szankcióknak, ha jobban fáj annak, aki kivetette, mint akire kivetették és egész Európa csak veszít velük, miközben még az amerikaiak is nyernek a háborún?
Orbán Viktor azt vallja, hogy minden asztalra kerülő szankciós csomagot meg kell vizsgálni Magyarországnak és ha az hazánk számára hátrányos, akkor küzdeni fogunk ellene. Ez az egyetlen harci taktika, és az egyetlen cél, hogy hazánkat mentesítsék a szankciók alól.
Az európai piaci árak növekedése húzza magával a magyar árakat is, ezért úgy véli, a végső megoldás az lenne, ha elállnánk a szankciós politikától. Legközelebb november-decemberben kell meghosszabbítani a szankciókat, szerinte ekkor ki lehet javítani a hibákat. A kormányfő szerint az uniós miniszterelnökök körében is egyre nő az elégedetlenség a szankciókkal kapcsolatban, tehát nem Magyarország az egyetlen, amely felteszi a kérdést: mi értelme a szankcióknak, ha jobban fáj annak, aki kivetette, mint akire kivetették és egész Európa csak veszít velük, miközben még az amerikaiak is nyernek a háborún?
A magyar jog értelmezése szerint az Északi Áramlat megtámadása/felrobbantása terrorcselekmény volt , és Orbán Viktor nem hisz abban, hogy a XXI. században nem tudják, ki volt a robbantás elkövetője.
Velem nem etetik meg, hogy nem tudják, mi történt, mert ma a műholdakról a lakásokba is be lehet nézni
hangsúlyozta.
Jelenleg a délről jövő, török vezetéken keresztül látják el orosz gázzal Magyarországot és a miniszterelnök újra hangsúlyozta: aki megtámadja azt a gázvezetéket, az terrorista cselekményt követ el, és hazánk aszerint is lép fel ellene. Infláció
Orbán újfent hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint magas inflációt nem a piac okozza, hanem a politika és a brüsszeli szankciók, és ha a brüsszeli bürokraták körültekintőbben jártak volna el, ma nem lenne ekkora az infláció mértéke.
Orbán Viktor utasította a pénzügyminisztert és a Magyar Nemzeti Bankot, hogy az inflációt jövő év végére legalább felezzék meg.
Felidézte, hogy a kormány a 2010-es 5-6 százalékos inflációt majdnem teljesen megszüntette, így van tapasztalatuk abban, hogy ezt hogyan kell megoldani.
A miniszterelnök ezután közölte, hogy a hazai gáztározók 48,5 százalékig vannak megtöltve, ez fél évre elegendő mennyiség, vagyis hat hónapig zavartalanul tudna most működni Magyarország, ha nem érkezne nyersanyag.
Nemzeti konzultáció
Orbán ezután kitérte arra, hogy szerinte Európában nem demokratikus eszközökkel döntöttek a szankciókról, ezért Magyarország példát kíván mutatni és a nemzeti konzultáció keretében megkérdezi a választókat a szankciókkal kapcsolatban. Az egyik tábor hisz a szankciós politikában, mert azt eredményesnek látja, míg a másik tábor megváltoztatná a szankciós politikát.
Migráció
Ezután Orbán Viktor arról beszélt, hogy az európai határvédelem, a Frontex nem tudja megoldani a migrációs válságot, mert szerinte a Frontex egy „utazási iroda”, aki beengedi a migránsokat, hazánknak pedig arra van szüksége, hogy megakadályozzuk az illegális határátlépéseket. Majd a kormányfő ismertette, hogy Magyarország felé már 200 ezer illegális határátlépési kísérlet történt és csak idén 2000 embercsempészt fogtak el.
Ugyan magasítják a kerítést, és növelik a határvédők számát, de a megoldás az lenne a miniszterelnök szerint, ha Szerbia déli határát meg tudnák védeni, mert akkor nem a magyar-szerb határon torlódnának fel a menekültek, hanem már a macedón-szerb határon megállítanák őket.
Az uniós szolidaritási mechanizmusa Orbán szerint valójában azt jelenti, hogy szétosztjuk egymás között a migránsokat, ami teljes mértékben elfogadhatatlan, és ezt eddig mindig sikerült megakadályozni. Az interjút azzal zárta, hogy Magyarország ahogy eddig, úgy ezután sem lesz menekülttábor.
Forrás