Csak 71 év adatott meg neki – súlyos betegség vitte el a Jászai Mari-díjas magyar színészt

Csak 71 év adatott meg neki – súlyos betegség vitte el a Jászai Mari-díjas magyar színészt


Pótolhatatlan veszteség.

Már harminc éve nincs köztünk, de a mai napig fáj a hiánya. Generációk imádták a rekedtes, mély hangját, a gyerekek előbb Foxi Maxiként, majd Frédiként. Kivételes színész volt, mégsem kapott Kossuth-díjat, ha pedig Major Tamáson múlik, az orosz hadifogságban hal meg a II. világháború után. Következzék Csákányi László kalandos és olykor szomorú élete – az Újságmúzeum visszaemlékezésében.

1921-ben született. Az édesapja pénzügyőr volt, s a család ott élt, ahová éppen a munkája szólította. A legtöbbet Vas megyében, főleg Szentgotthárdon laktak. A kis László saját bevallása szerint sem volt egy szép kisgyerek, ami a későbbiek során is okozott nála önértékelési gondokat. Imádott focizni, igazolt játékos is volt gyerekként, bejárása volt például a szombathelyi focicsapathoz is, mivel az édesapja a csapat intézője volt. Már kiskorától izgatta a színjátszás, így jelentkezett a színművészeti akadémiára, ahol fültanúja volt egy beszélgetésnek. Elhangzott, azért nem hívják meg egy születésnapi ünnepségre mert „szegény olyan csúnya.”

Napokig a vagon foglya volt, majd... Az akadémia után azonnal a Nemzeti Színház szerződtette, s úgy tűnt, hamar az ismert színészek közé kerülhet. Csakhogy 1943-ban be kellett vonulnia, ám ekkor még a színházban játszhatott esténként. Egy alkalommal a laktanyában az egyik százados azzal fordult hozzá pökhendi stílusban, hogy szerezzen neki estére egy páholyt a Nemzetibe. Nem akart, a százados pedig gyorsan intézkedett, a színházból vitték el a laktanyába, onnan pedig a Csallóközbe. Harcolnia nem kellett, ám a háború végén a szovjet katonák őt is felterelték egy vagonba. A szerelvény négy napig állt Budapesten, a ferencvárosi pályaudvaron, s mindenki tudta, hogy a fogolytáborba viszi az embereket.

Hamar elterjedt a híre, hogy Csákányi is a vagonban vesztegel, jó barátja és színésztársa Pataky Jenő pedig amint lehetett, elment a Nemzeti Színházba és az igazgatót, Major Tamást kereste, hiszen neki egy telefonnal sikerült volna elintéznie, hogy Csákányit elengedjék. Pataky azonban nem jutott be Majorhoz, a titkárnőjével üzent. „Nem érdemes várakozni, Major elvtársnak rengeteg a dolga” – mondta a titkárnő. Pataky csalódottan távozott, a szerelvény pedig hamarosan elindult a Szovjetunió felé. Csákányi Lászlóval az egyik zsúfolt vagonban, aki végül négy évvel később tudott csak hazajönni a fogságból.

Mindezt persze sosem bocsátotta meg Majornak, főleg, hogy 1945-ben már a szerelmével élt együtt. Megvárta a színészt, majd összeházasodtak, s hamarosan megszületett a két lányuk, Zsuzsa és Eszter. Az újrakezdés nem ment zökkenők nélkül, hosszú ideig csak az Ifjúsági Színháznál tudott elhelyezkedni. Aztán a tehetsége végül is utat tört magának. Csákányi László annyira szerette a labdarúgást, hogy az ötvenes években még játékvezetői vizsgát is tett, hogy a sportág közelében lehessen. Igen ám, de csak egy tétmeccsig tartott. A Soroksári úton vezetett egy alacsonyabb osztályú meccset, amelyen alig volt néző, ám az egyikük egész végig nagy hangon szapulta a bírót. „Mit fújsz, te kanári?” – kiáltotta percenként, majd azzal tette fel a koronát, hogy beordította: „Olyan sz.r vagy, minta készétel!” Csákányinak ennyi elég is volt, soha többé nem bíráskodott.

A színjátszástól szerencsére nem vették el a kedvét Ő lett például a népszerű Foxi Maxi hangja is, amiért imádták a gyerekek, s amúgy is rengeteg állatot „szinkronizált” a pályafutása során. Nem véletlen mondta egyszer, hogy őt nem filmfesztiválra, hanem kutyakiállításra kell küldeni. Egyre jobban keresett, az ötvenes évek végén az egyik újság is megírta a kereseti listát. Ezek szerint Básti Lajos és Gobbi Hilda ötezer forintot kapott havonta, Csákányi László pedig 3800-at, ami nem számított rossz fizetésnek. És ha már pénz. Ő mesélte egyszer, hogy rendszeresen az operettprimadonna, Honthy Hanna villájában vendégeskedett Feleki Kamillal. Honthyról tudni lehetett, hogy tisztaságmániás, ez pedig Csákányi szerint idővel annyira fokozódott, hogy a fizetését csak akkor volt hajlandó átvenni, ha egyenesen a pénzjegynyomdából hozzák.

Csákányi László számtalan színházban megfordult Pesten, s elismert karakterszínész lett, nem mellékesen pedig csodásan énekelt. A felesége sajnos korán meghalt, ám amíg élt, rendszeresen Leányfalun nyaraltak egy bérelt házban. Az asszony halála után már nem volt hozzá kedve. A kiváló színész nem szeretett filmezni, ehhez képest a legnépszerűbb filmekben láthattuk, s ő volt a hangja például a Süsü, a sárkányban az öreg királynak, a Pom Pom-ban Gombóc Artúrnak és a Vukban, Karak hangjaként is felejthetetlen.

Mint közismert, Csákányi László kisebbik lánya, Eszter is színész lett. Féltette a pályától, de nagyon büszke volt rá, s nem egyszer közös darabban is felléptek. A nagyszerű színész aztán súlyos beteg lett. 1992-ben, (napra pontosan 30 éve) 71 éves korában aludt el örökre az az ember, aki sokkal többet érdemelt volna.

Egy Kossuth-díjat biztosan…



Forrás
loading...

AKTUÁLIS