Már csak néhány óra és hatalmas változás áll be a magyar kutakon - ERRE kell készülnünk
A Mol-csoport pénteki döntése értelmében egyszerre nem terheli a fogyasztókat a kötelező jövedéki adóemelés, ugyanakkor ahogy arra a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője rávilágított, közel sem nyugodott meg a nemzetközi olajpiac. Magyarországon pedig akár 20-23 forinttal is drágulhatnak az üzemanyagok január 1-jére. „Úgy döntöttünk, hogy a fogyasztók érdekeit figyelembe véve két részletben érvényesítjük a kötelező jövedékiadó-emelést: az első emelésre január elsején, a másodikra pedig nagyjából január 15-én lehet számítani, először 20, majd 21 forinttal” – jelentette be az Index hasábjain pénteken Orosz András, a Mol magyarországi kiskereskedelmi igazgatója.
Azt már előre lehetett tudni, hogy a Pénzügyminisztérium az uniós előírásokhoz igazodva január elsejétől kénytelen megemelni a jövedéki adót. Így összességében 41 forintos drágulás jöhet a benzinkutakon. Orosz András mostani bejelentése értelmében a Mol két részletben érvényesíti a kötelező jövedékiadó-emelést: január elsején, illetve a hónap közepén megosztva, először 20, majd 21 forinttal hajtják végre az adóemelést. Nem lesz brutális az áremelkedés
Ahogy arra Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu ügyvezetője az ATV-ben rávilágított, a kétlépcsős adóemelés nélkül január elsején egy 40 literes tankolás esetén 1600 forintos többletköltséggel kellett volna számolni december 31-hez képest. Szerinte amennyiben a kutak többsége követi a Mol példáját,
ÚGY JANUÁR ELSEJE ÉS JANUÁR 15-E KÖZÖTT A BENZIN LITERENKÉNTI ÁRA ÁTLAGOSAN 566 FORINT, A GÁZOLAJÉ 603 FORINT LESZ. Összehasonlításként: ugyanaz az adatbázis szerint december 30-án a 95-ös benzin literenkénti átlagára 543,8, míg a gázolajé 580,6 forint körül volt. (Óriási lehet a szórás, december 27-én még azt olvashattuk, hogy az év utolsó péntekétől a 95-ös benzin esetén 570, míg a gázolajért 593 forintot kell fizetni literenként.) Ugyanakkor abban biztosak lehetünk, hogy a Mol döntésének köszönhetően az adóemelés az árakba egyszerre, ténylegesen nem épül be. Külön érdekesség, hogy ezt a Mol-csoport a termékeiken lévő árréséből hajtja végre, ugyanis a vállalat ezzel a lépéssel betartja az adójogszabályokat. A 41 forintos emelést papíron az árakban érvényesítik, azonban a kedvezménynek megfelelően csökkentik a termék kereskedelmi árát.
Pedig lenne neki tér: idén szeptemberben több mint 100 forinttal többet kellett fizetni a kutakon az üzemanyagokért. Amennyiben a tavalyi év azonos időszakát vizsgáljuk, úgy 130-160 forinttal olcsóbb most a kiskereskedelmi ár. Fontos arra is kitérni, hogy más uniós országokhoz képest
MAGYARORSZÁGON JÖVŐRE IS AZ EGYIK LEGALACSONYABB JÖVEDÉKI ADÓ LESZ AZ ÜZEMANYAGOKON, EZT TOVÁBB TERHELI AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ. UGYANIS AZ ÜZEMANYAGOT TERHELŐ ADÓT IS MEGADÓZTATJA A KORMÁNY. Az üzemanyagárakat döntően külső tényezők, világpiaci folyamatok, globális konfliktusok, keresleti és kínálati viszonyok befolyásolják. Ettől függetlenül elmondható, hogy Magyarországon az árak tartósan a regionális középmezőnyben vannak, és ezen a jövedékiadó-emelés sem változtat. Régiós szinten Magyarországon összességében versenyképesek az üzemanyagárak.
Idén az üzemanyagpiaci kiskereskedelemben jelentős forgalom-visszaesés volt tapasztalható, nagyjából 15-20 százalékos. Ez összefügg azzal, hogy tavaly az üzemanyagár-sapka miatt magasabb volt a forgalom. Ennek az intézkedésnek a terhét a Mol hosszú hónapokon keresztül volt kénytelen viselni.
IDÉN KORRIGÁLTA A PIAC A TAVALYI TÖBBLETET.
És hogy mekkora ereje van a Mol döntésének? A Portfolió a bejelentést követően megkérdezte a főbb piaci szereplőket. A Shell egy rövid reakcióban válaszolt: „A Shell Hungary Zrt. a jövedéki adóemelést a szabályozásnak megfelelően és a piaci trendek figyelembevételével hajtja végre.”
A Mol piaci részesedése a meghatározó a hazai üzemanyagpiacon, ennél fogva „a piaci trendek figyelembevétele” akár a Mol árazásának követését is jelentheti – írta a lap. Feltehetően a kiskutak szintén lekövetik a kétlépcsős emelést. A Holtankoljak.hu ügyvezetője szerint a nagyvállalat bejelentése azt a célt szolgálja, hogy elkerüljék a tumultust a kutakon az év utolsó napján.
Forrás
A Mol-csoport pénteki döntése értelmében egyszerre nem terheli a fogyasztókat a kötelező jövedéki adóemelés, ugyanakkor ahogy arra a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője rávilágított, közel sem nyugodott meg a nemzetközi olajpiac. Magyarországon pedig akár 20-23 forinttal is drágulhatnak az üzemanyagok január 1-jére. „Úgy döntöttünk, hogy a fogyasztók érdekeit figyelembe véve két részletben érvényesítjük a kötelező jövedékiadó-emelést: az első emelésre január elsején, a másodikra pedig nagyjából január 15-én lehet számítani, először 20, majd 21 forinttal” – jelentette be az Index hasábjain pénteken Orosz András, a Mol magyarországi kiskereskedelmi igazgatója.
Azt már előre lehetett tudni, hogy a Pénzügyminisztérium az uniós előírásokhoz igazodva január elsejétől kénytelen megemelni a jövedéki adót. Így összességében 41 forintos drágulás jöhet a benzinkutakon. Orosz András mostani bejelentése értelmében a Mol két részletben érvényesíti a kötelező jövedékiadó-emelést: január elsején, illetve a hónap közepén megosztva, először 20, majd 21 forinttal hajtják végre az adóemelést. Nem lesz brutális az áremelkedés
Ahogy arra Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu ügyvezetője az ATV-ben rávilágított, a kétlépcsős adóemelés nélkül január elsején egy 40 literes tankolás esetén 1600 forintos többletköltséggel kellett volna számolni december 31-hez képest. Szerinte amennyiben a kutak többsége követi a Mol példáját,
ÚGY JANUÁR ELSEJE ÉS JANUÁR 15-E KÖZÖTT A BENZIN LITERENKÉNTI ÁRA ÁTLAGOSAN 566 FORINT, A GÁZOLAJÉ 603 FORINT LESZ. Összehasonlításként: ugyanaz az adatbázis szerint december 30-án a 95-ös benzin literenkénti átlagára 543,8, míg a gázolajé 580,6 forint körül volt. (Óriási lehet a szórás, december 27-én még azt olvashattuk, hogy az év utolsó péntekétől a 95-ös benzin esetén 570, míg a gázolajért 593 forintot kell fizetni literenként.) Ugyanakkor abban biztosak lehetünk, hogy a Mol döntésének köszönhetően az adóemelés az árakba egyszerre, ténylegesen nem épül be. Külön érdekesség, hogy ezt a Mol-csoport a termékeiken lévő árréséből hajtja végre, ugyanis a vállalat ezzel a lépéssel betartja az adójogszabályokat. A 41 forintos emelést papíron az árakban érvényesítik, azonban a kedvezménynek megfelelően csökkentik a termék kereskedelmi árát.
Pedig lenne neki tér: idén szeptemberben több mint 100 forinttal többet kellett fizetni a kutakon az üzemanyagokért. Amennyiben a tavalyi év azonos időszakát vizsgáljuk, úgy 130-160 forinttal olcsóbb most a kiskereskedelmi ár. Fontos arra is kitérni, hogy más uniós országokhoz képest
MAGYARORSZÁGON JÖVŐRE IS AZ EGYIK LEGALACSONYABB JÖVEDÉKI ADÓ LESZ AZ ÜZEMANYAGOKON, EZT TOVÁBB TERHELI AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ. UGYANIS AZ ÜZEMANYAGOT TERHELŐ ADÓT IS MEGADÓZTATJA A KORMÁNY. Az üzemanyagárakat döntően külső tényezők, világpiaci folyamatok, globális konfliktusok, keresleti és kínálati viszonyok befolyásolják. Ettől függetlenül elmondható, hogy Magyarországon az árak tartósan a regionális középmezőnyben vannak, és ezen a jövedékiadó-emelés sem változtat. Régiós szinten Magyarországon összességében versenyképesek az üzemanyagárak.
Idén az üzemanyagpiaci kiskereskedelemben jelentős forgalom-visszaesés volt tapasztalható, nagyjából 15-20 százalékos. Ez összefügg azzal, hogy tavaly az üzemanyagár-sapka miatt magasabb volt a forgalom. Ennek az intézkedésnek a terhét a Mol hosszú hónapokon keresztül volt kénytelen viselni.
IDÉN KORRIGÁLTA A PIAC A TAVALYI TÖBBLETET.
És hogy mekkora ereje van a Mol döntésének? A Portfolió a bejelentést követően megkérdezte a főbb piaci szereplőket. A Shell egy rövid reakcióban válaszolt: „A Shell Hungary Zrt. a jövedéki adóemelést a szabályozásnak megfelelően és a piaci trendek figyelembevételével hajtja végre.”
A Mol piaci részesedése a meghatározó a hazai üzemanyagpiacon, ennél fogva „a piaci trendek figyelembevétele” akár a Mol árazásának követését is jelentheti – írta a lap. Feltehetően a kiskutak szintén lekövetik a kétlépcsős emelést. A Holtankoljak.hu ügyvezetője szerint a nagyvállalat bejelentése azt a célt szolgálja, hogy elkerüljék a tumultust a kutakon az év utolsó napján.
Forrás