Hoppá! Most jött az új államfőről! Máris botrányba keveredett, pedig még hivatalba se lépett Sulyok Tamás?

Hoppá! Most jött az új államfőről! Máris botrányba keveredett, pedig még hivatalba se lépett Sulyok Tamás?

Sulyok Tamás, a hétfőn a parlament által megválasztott, de még hivatalba sem lépett államfő máris súlyos támadást kapott.

Schmitt Pál és Novák Katalin személyében már második köztárssági elnökét veszti el a Fidesz. Orbán Viktor utóbbi három jelöltje közül csak Áder János töltötte ki a hivatali éveit az államfői poszton. A kegyelmi botrány után tehát várható volt, hogy támadhatatlan és "nem túl izgalmas" jelöltet állít a Fidesz a köztársasági elnöki posztárt folyó versenyben. Ami lássuk be, nem volt verseny, hisz valójában Sulyok Tamáson, az Alkotmánybíróság elnökén kívül nem volt másik jelölt, A Mi Hazánk által kiállított Csath Magdolna közgazdász jelöltségét ugyanis a nem megfelelő számú képviselői ajánlás miatt érvénytelennek nyilvánította az Országgyűlés.
Sulyok Tamáson nem sok fogást talál, aki nem szeretné az államfői székben látni: jogász, alkotmányjogász, családos ember, a jog az élete. A 67 éves jogtudós Sólyom László után a második olyan személy, aki az alkotmánybíróság elnöki pozíciójából kapta meg a jelölést. annak idején azért nem lett belőle büntetőbíró, mert nem volt hajlandó belépni a Magyar Szocialista Munkáspártba, inkább elment a kiskunfélegyházi téeszbe jogtanácsosnak. A politikai bírálatokkal sosem foglalkozott. Édesapja, de mindkét bátyja ügyvéd lett – nővére élelmiszeripari mérnök –, pedagógus édesanyjától a tanítás szeretetét szívta magába. Apját politikai okokból 1945-ben törölték az ügyvédi kamarából, ezért elment kétkezi munkásnak, az ifjú bírósági fogalmazó Sulyok Tamást pedig válasz elé állították.
Azonban most előkerült valami, ami épp az hivatalba még nem lépett köztársasági elnök édesapjával kapcsolatos. A hvg.hu Karsai László történész kutatásai nyomán írt cikket arról, hogy Sulyok Tamás édesapja múltjában valami nem teljesen tiszta. Édesapját a történelmi dokumentumok szerint nem ítélték halálra a kommunisták a háború után.

A DK máris lecsapott a történetre: Kálmán Olga, az ellenzéki párt politikusa ma a közösségi oldalán leadott videóban arra követelt válaszokat, Sulyok Tamást megszólítva, hogy "igaz-e, hogy hazudott a családja múltjáról, legfőképpen nácibarát édesapjáról." Kálmán Olga szerint Sulyok Tamás "hazudott a magyaroknak. Eltagadta édesapja nácibarát múltját, és azt hazudta, hogy apját 1945 után halálra ítélték. A történész dokumentumokkal bizonyította, hogy Sulyok Tamás nem mondott igazat. Édesapját - a történelmi dokumentumok szerint - nem ítélték halálra."

Ezért a DK azt követeli, tisztázza Sulyok Tamás, hogy miért mondta az apjáról, amit mondott, másrészt ha nem teszi, még hivatalba lépése előtt le kellene mondania, és a DK szerint Orbán Viktornak is így kell tennie. Sulyok Tamás nemigen foglalkozik a politikusokkal és nem is teljesen tiszta, hogy miért kellene édesapja vélt vagy valós tetteiért neki felelnie, mindenesetre a hvg.hu cikkében az áll, hogy 1945 előtt Székesfehérváron dr. Sulyok László néven (így hívták Sulyok Tamás édesapját is) egy ügyvéd volt 1945 előtt, s egy ilyen nevű ügyvéd ellen indult nyomozás a német megszállást dicsőítő, a magyar nemzetiszocialista mozgalom mellett mozgósító cikkéért a háború után. Sulyok Tamás édesapja szintén fehérvári ügyvéd volt és bujkált 1945 után.

Egy tavalyi interjúban Sulyok Tamás azt mondta édesapjáról, hogy szüleitől és nagyobb testvéreitől tudja, hogy a kommunista rendszerben milyen borzalmakon mentek keresztül. Úgy tudja tőlük, hogy édesapját 1946-ban távollétében halálra ítélte a népbíróság. Állítólag azért, mert székesfehérvári válóperes ügyvédként elvállalta egy olyan asszony ügyét, akinek a férje később a város párttitkára lett. Ennek a párttitkárnak jött kapóra a leszámolás. A Sulyok család vagyonát kisajátították, apját halálra ítélték, tíz évig az ország másik felében bujkált, papírok nélkül.

Karsai László történész szerint azonban a 2023-as interjúban elmondottaknak nincs valóságalapja, legalábbis a történész által hivatkozott történeti iratok alapján.

Forrás
Újabb Régebbi

Kapcsolatfelvételi űrlap