Egy évig póthajjal láthatták a tévében kemoterápia után: 62 évesen halt meg a magyar sztár
A Magyar Televízió legendás alakjai és turisták egy végzetes útra indultak, amely örökre megváltoztatta életüket.
1992. szeptember 28-án Árkus József, a magyar televíziózás és újságírás ikonikus alakja tragikus körülmények között hunyt el. Élete azonban már évekkel korábban, egy végzetes repülőút során megpecsételődött, amely a csernobili atomkatasztrófa árnyékában zajlott. A történet nemcsak Árkus életének tragédiáját, hanem egy egész generáció sorsát is magában hordozza.
A repülőgép 1986. április 26-án indult Ferihegyről Moszkvába, fedélzetén turisták és a Magyar Televízió munkatársai, köztük Knézy Jenő és Déri János. Az utazás célja nem csupán kikapcsolódás volt, hanem munka is várt rájuk a szovjet fővárosban. Az utasok azonban mit sem sejtettek arról, hogy a gép útvonala éppen a csernobili atomkatasztrófa helyszíne felett vezetett, alig néhány órával a robbanás után.
A repülő tizenkétezer méteres magasságban haladt, miközben a csernobili erőműből felszabadult radioaktív anyag nyolc kilométeres magasságig emelkedett. A szél a halálos felhőt nyugat és északnyugat irányába sodorta, éppen a repülő útvonalán. A fedélzeten senki sem tudott a katasztrófáról, az utasok békésen beszélgettek és nevetgéltek, mit sem sejtve a rájuk leselkedő veszélyről.
Moszkvába érkezve azonban furcsa jelenet fogadta őket. Az utasokat nem engedték kiszállni, miközben biztonsági ruhába öltözött emberek vízsugárral tisztították a gépet. Semmilyen tájékoztatást nem kaptak arról, hogy a repülés során közvetlenül érintkeztek a nukleáris katasztrófa következményeivel. Évekkel később a Magyar Televízió dolgozói közül többen tragikus módon, egymás után hunytak el, ami sokak szerint összefüggésben állhatott a csernobili sugárzással.
Árkus József élete is drámai fordulatot vett. Bár a csernobili repülőút pontos részletei körül még mindig vannak kérdőjelek, egyes visszaemlékezések szerint ő is ott volt a fedélzeten. Árkus már gyerekként a fővárosba költözött, és 1959-ben kezdte újságírói pályafutását. Az Egyetemi Lapok főszerkesztőjeként, majd a Magyar Rádió és a Népszabadság munkatársaként dolgozott, míg végül 1976-ban a Ludas Matyi élclap főszerkesztője lett.
A Ludas Matyi alatt Árkus különleges humorával és éles kritikájával vált ismertté, majd a rendszerváltás után az Új Ludas főszerkesztőjeként folytatta munkáját. Emellett a Mikroszkóp Színpad házi szerzőjeként is tevékenykedett, és nevéhez fűződik a Tollasbál, amely pikáns fotóival vált híressé. Árkus azonban leginkább a Parabola című televíziós műsor révén vált országosan ismertté, amelyet 1972-től vezetett.
A Parabola eredetileg külpolitikai műsorként indult, ám Árkus sajátos stílusa és humora új színt vitt a programba. A műsor a burzsoázia diszkrét báját és a szocialista világ sajátosságait mutatta be, miközben Árkus szarkasztikus megjegyzései és monológjai szórakoztatták a nézőket.
Árkus József élete és munkássága a magyar média történetének meghatározó része, ám tragikus sorsa és a csernobili repülőút árnyéka örökre beárnyékolta karrierjét. Az atomkatasztrófa következményei nemcsak őt, hanem egy egész generációt érintettek, akik mit sem sejtve kerültek a történelem egyik legsötétebb fejezetének közvetlen közelébe.
További részletek ITT olvashatók!
A Magyar Televízió legendás alakjai és turisták egy végzetes útra indultak, amely örökre megváltoztatta életüket.
Moszkvába érkezve azonban furcsa jelenet fogadta őket. Az utasokat nem engedték kiszállni, miközben biztonsági ruhába öltözött emberek vízsugárral tisztították a gépet. Semmilyen tájékoztatást nem kaptak arról, hogy a repülés során közvetlenül érintkeztek a nukleáris katasztrófa következményeivel. Évekkel később a Magyar Televízió dolgozói közül többen tragikus módon, egymás után hunytak el, ami sokak szerint összefüggésben állhatott a csernobili sugárzással.
Árkus József élete is drámai fordulatot vett. Bár a csernobili repülőút pontos részletei körül még mindig vannak kérdőjelek, egyes visszaemlékezések szerint ő is ott volt a fedélzeten. Árkus már gyerekként a fővárosba költözött, és 1959-ben kezdte újságírói pályafutását. Az Egyetemi Lapok főszerkesztőjeként, majd a Magyar Rádió és a Népszabadság munkatársaként dolgozott, míg végül 1976-ban a Ludas Matyi élclap főszerkesztője lett.
A Ludas Matyi alatt Árkus különleges humorával és éles kritikájával vált ismertté, majd a rendszerváltás után az Új Ludas főszerkesztőjeként folytatta munkáját. Emellett a Mikroszkóp Színpad házi szerzőjeként is tevékenykedett, és nevéhez fűződik a Tollasbál, amely pikáns fotóival vált híressé. Árkus azonban leginkább a Parabola című televíziós műsor révén vált országosan ismertté, amelyet 1972-től vezetett.
A Parabola eredetileg külpolitikai műsorként indult, ám Árkus sajátos stílusa és humora új színt vitt a programba. A műsor a burzsoázia diszkrét báját és a szocialista világ sajátosságait mutatta be, miközben Árkus szarkasztikus megjegyzései és monológjai szórakoztatták a nézőket.
Árkus József élete és munkássága a magyar média történetének meghatározó része, ám tragikus sorsa és a csernobili repülőút árnyéka örökre beárnyékolta karrierjét. Az atomkatasztrófa következményei nemcsak őt, hanem egy egész generációt érintettek, akik mit sem sejtve kerültek a történelem egyik legsötétebb fejezetének közvetlen közelébe.
További részletek ITT olvashatók!