Most érkezett a szomorú hír: elpusztult Szása, a fővárosi állatkert négyhónapos kistigrise
Szomorú hírt jelentett be a Fővárosi Állat- és Növénykert, elpusztult az állatkert 4 hónapos kistigrise, Szása.
Szása, a kistigris elpusztult
Szása, a mindössze négy hónapos kistigris, akinek életéért az állatorvosok és gondozók heteken át küzdöttek, végül alulmaradt a betegséggel szemben. Az apró nagyragadozó állapota az utóbbi napokban drámaian romlott, és minden erőfeszítés ellenére sem sikerült megmenteni őt. A hír nemcsak az állatkert dolgozóit, hanem a közösségi médiában érte aggódó rajongókat is mélyen megrázta. Az állatkert közleménye szerint Szása állapota az utóbbi időben egyre súlyosabbá vált. A kistigris elvesztette látását, nem volt hajlandó enni, és mozgása is rendkívül korlátozottá vált. Az orvosi kezelések és gyógyszerek ellenére az epilepsziás rohamok újra és újra visszatértek, végül pedig olyan állapotot idéztek elő, amely már nem volt összeegyeztethető az élettel. A szakemberek minden tőlük telhetőt megtettek, de a természet kegyetlenebb volt, mint a tudomány.
„Szása elvesztése mindannyiunk számára megrendítő. Megható volt ugyanakkor látni azt a sok biztatást és jókívánságot, amit a korábbi posztunkhoz írtatok. Köszönjük, hogy lélekben ilyen sokan vele, és az életéért küzdő szakembereink mellett voltatok!” – olvasható az állatkert szívszorító búcsúüzenetében.
Forrás
Szomorú hírt jelentett be a Fővárosi Állat- és Növénykert, elpusztult az állatkert 4 hónapos kistigrise, Szása.
Szása, a mindössze négy hónapos kistigris, akinek életéért az állatorvosok és gondozók heteken át küzdöttek, végül alulmaradt a betegséggel szemben. Az apró nagyragadozó állapota az utóbbi napokban drámaian romlott, és minden erőfeszítés ellenére sem sikerült megmenteni őt. A hír nemcsak az állatkert dolgozóit, hanem a közösségi médiában érte aggódó rajongókat is mélyen megrázta. Az állatkert közleménye szerint Szása állapota az utóbbi időben egyre súlyosabbá vált. A kistigris elvesztette látását, nem volt hajlandó enni, és mozgása is rendkívül korlátozottá vált. Az orvosi kezelések és gyógyszerek ellenére az epilepsziás rohamok újra és újra visszatértek, végül pedig olyan állapotot idéztek elő, amely már nem volt összeegyeztethető az élettel. A szakemberek minden tőlük telhetőt megtettek, de a természet kegyetlenebb volt, mint a tudomány.
Forrás