Négyszer is jön plusz pénz! Erre számíthatnak a nyugdíjasok
Ez várhat a nyugdíjasokra 2026 tavaszáig.
A következő bő fél évben több lépcsőben érkezhetnek pluszjuttatások a nyugdíjasok számára – derül ki a 24.hu által idézett hírlevélből. A tervek szerint 2025 szeptemberétől 2026 februárjáig összesen négy komolyabb támogatásra számíthatnak az érintettek. A juttatások kéthavonta érkeznek, a legtöbb esetben fix összegűek vagy mindenkit egységesen érintenek.
1. 2025. szeptember–október: 30 000 Ft értékű élelmiszer-utalvány
Minden jogosult nyugdíjas egységesen 30 ezer forintnyi hidegélelmiszer-utalványt kap, amit 2025. december 31-ig lehet beváltani. A kuponokat postán küldik ki, várhatóan szeptember 1. és október 15. között. Az intézkedés becsült költsége mintegy 83 milliárd forint, ebből akár 10 milliárdot is felemészthetnek a járulékos kiadások (nyomdai költségek, postázás stb.).
Farkas András nyugdíjszakértő szerint egyszerűbb és olcsóbb lett volna pénzben kifizetni ezt az összeget.
2. 2025. november: visszamenőleges nyugdíjkorrekció A 2025 elején végrehajtott 3,2%-os emelést 1,5%-os korrekcióval egészítik ki, mivel az infláció várhatóan eléri a 4,7%-ot.
Például egy 244 077 Ft-os átlagnyugdíj esetén a 11 hónapra visszamenőleg járó különbözet kb. 40 273 Ft, ehhez jön a novemberi és decemberi többlet, ami 2x3661 Ft, azaz összesen kb. 47 595 Ft érkezhet.
A teljes intézkedés mintegy 105 milliárd forintba kerül.
Farkas hangsúlyozza: a rendszer nem szolidáris, mivel a százalékos emelés mértéke mindenkinél azonos, függetlenül a nyugdíj összegétől.
3. 2026. január: éves nyugdíjemelés
Az előző évi korrekcióval megnövelt nyugdíjakat 2026. januárban újabb 3,6%-kal emelik.
Ez azt jelenti, hogy az átlagnyugdíj eléri a 256 660 Ft-ot, a medián nyugdíj pedig megközelíti a 224 000 Ft-ot.
A januári emelés kb. 252 milliárd forintos költséggel jár.
4. 2026. február: 13. havi nyugdíj
Akik 2025. december 31-én már nyugdíjasok voltak, és 2026 februárjában is kapnak ellátást, jogosultak a 13. havi nyugdíjra.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például egy átlagnyugdíjas 256 660 Ft összegű havi juttatása duplázódik, vagyis 513 320 Ft-ot kaphat kézhez.
A kormányzatnak ez több mint 500 milliárd forintjába kerül.
Mit jelent ez hosszú távon?
A nyugdíjas juttatások rövid távon növelik a lakossági fogyasztást, és enyhe gazdaságélénkítő hatással is bírhatnak.
Farkas András ugyanakkor hangsúlyozza: a pluszjuttatások mértéke visszafogott, ráadásul Magyarország uniós viszonylatban nagyon keveset költ nyugdíjakra – a GDP arányában csak 7,45%-ot, szemben az uniós 10,9%-os átlaggal.
A szakértő szerint, ha nem történik mélyreható, rendszerszintű reform, a nyugdíjasok relatív és abszolút elszegényedése tovább folytatódik a következő években is – függetlenül az időszakos juttatásoktól.
Forrás
Ez várhat a nyugdíjasokra 2026 tavaszáig.
2. 2025. november: visszamenőleges nyugdíjkorrekció A 2025 elején végrehajtott 3,2%-os emelést 1,5%-os korrekcióval egészítik ki, mivel az infláció várhatóan eléri a 4,7%-ot.
Például egy 244 077 Ft-os átlagnyugdíj esetén a 11 hónapra visszamenőleg járó különbözet kb. 40 273 Ft, ehhez jön a novemberi és decemberi többlet, ami 2x3661 Ft, azaz összesen kb. 47 595 Ft érkezhet.
A teljes intézkedés mintegy 105 milliárd forintba kerül.
Farkas hangsúlyozza: a rendszer nem szolidáris, mivel a százalékos emelés mértéke mindenkinél azonos, függetlenül a nyugdíj összegétől.
3. 2026. január: éves nyugdíjemelés
Az előző évi korrekcióval megnövelt nyugdíjakat 2026. januárban újabb 3,6%-kal emelik.
Ez azt jelenti, hogy az átlagnyugdíj eléri a 256 660 Ft-ot, a medián nyugdíj pedig megközelíti a 224 000 Ft-ot.
A januári emelés kb. 252 milliárd forintos költséggel jár.
4. 2026. február: 13. havi nyugdíj
Akik 2025. december 31-én már nyugdíjasok voltak, és 2026 februárjában is kapnak ellátást, jogosultak a 13. havi nyugdíjra.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például egy átlagnyugdíjas 256 660 Ft összegű havi juttatása duplázódik, vagyis 513 320 Ft-ot kaphat kézhez.
A kormányzatnak ez több mint 500 milliárd forintjába kerül.
Mit jelent ez hosszú távon?
A nyugdíjas juttatások rövid távon növelik a lakossági fogyasztást, és enyhe gazdaságélénkítő hatással is bírhatnak.
Farkas András ugyanakkor hangsúlyozza: a pluszjuttatások mértéke visszafogott, ráadásul Magyarország uniós viszonylatban nagyon keveset költ nyugdíjakra – a GDP arányában csak 7,45%-ot, szemben az uniós 10,9%-os átlaggal.
A szakértő szerint, ha nem történik mélyreható, rendszerszintű reform, a nyugdíjasok relatív és abszolút elszegényedése tovább folytatódik a következő években is – függetlenül az időszakos juttatásoktól.
Forrás