Váratlanul csapott le rá a halál, szívroham vitte el a 41 éves magyar színészt

Váratlanul csapott le rá a halál, szívroham vitte el a 41 éves magyar színészt

Felfoghatatlan tragédia.
Már gyerekként színésznek készült Kalocsay Mikklós, a barátaival rendszeresen eljátszották a Pál utcai fiúkat, vagy Robin Hood kalandjait. Már akkor is kitűnt a többek közül: nagyon tehetséges volt.
Az idősebb korosztály még mindig emlékszik rá – senkiével össze nem téveszthető hangjára, sármos mosolyára. Parádés színészi játékára. Rómeó volt. Tökéletes, szenvedélyes Rómeó. Mintha Shakespeare rá szabta volna a hősszerelmes szerepét.

Kalocsay Miklóst fekete haja, fekete szeme olyanná tették, mintha valóban egy veronai nemesi család sarja lett volna.
Pedig Kalocsay Miklós a budai Várban, az Úri utcában nőtt fel. Ám azok a hölgyek, akik a szegedi szabadtéri színpad nézőterén ültek, elhitték neki, hogy olasz vér csörgedezik az ereiben. És sokan összesúgtak: ki ez a jóképű, sármos ifjú színész? Lubickolt a szerepben. Később, évek múltán már érett színészként is eljátszotta ugyanezt a fővárosban, a Nemzetiben.

A világirodalom remekeit adta elő

Amikor a sors, vagy inkább a szülői gondoskodás a Petőfi gimnáziumba sodorta, pontosan tudta, hogy a versek, az irodalom a legfontosabb tantárgy, hogy jöhetnek neki algebrával, egyenletekkel, ő inkább Radnótit, Petőfit, József Attilát szaval. A magyartanára, bizonyos Ibos Ferencné megszerettette vele és osztálytársaival mindazt a szépséget és mélységet, amelyet a költészet és az irodalom jelenthet egy fiatal számára. Onnan már csak egy lépés volt előadni a világirodalom remekeit. És a helyi gimnázium tornatermében ők, a lelkes ifjak szórakoztatták a közönséget. Például A méla Tempefői című darabbal.

Nem volt kérdés, hogy az Úri utcából, a Petőfi gimnáziumból, a gyermekkori álmok világából hova és merre haladjon az útja: egészen a színművészeti főiskola kapujáig. Elszánt volt és magabiztos a felvételin. A Cyranoból adott elő és az orrmonológgal próbált hatást gyakorolni a szigorú ítészekre. Mindhiába. Mosolyogva, bíztató szavak között mutattak neki ajtót. Ő pedig meg sem állt a Madách színházig. De akkor még nem Rómeóként, hanem a negyedik alabárdos meglehetősen szürke szerepével vártak rá.

További részleteket IDE KATTINTVA olvashat!
Újabb Régebbi

Kapcsolatfelvételi űrlap