Kitört a háború! Robbanások történtek, Amerika nem várt tovább, hanem elindította a...
Magyar idő szerint szombat reggel 8 óra körül érkeztek az első jelentések arról, hogy támadás érte Venezuela fővárosát, Caracast. Helyi idő szerint a hajnali órákban erős robbanásokat lehetett hallani, miközben a lakosok repülőgépek és helikopterek zajáról számoltak be – erősítette meg több szemtanú, valamint a Reuters és az AFP helyszínen tartózkodó újságírói is.
FRISSÍTÉS: Donald Trump amerikai elnök magyar idő szerint délelőtt a Truth közösségi oldalán jelentette be, hogy az amerikai hadsereg és a rendvédelmi szervek a légicsapásokat követően elfogták Maduro venezuelai elnököt és feleségét.
Eddig történt:
Az Egyesült Államok és Venezuela közötti konfliktus nem egyik napról a másikra éleződött ki. Donald Trump már hónapok óta nyíltan bírálja a venezuelai vezetést amiatt, hogy Washington szerint az ország kulcsszerepet játszik az Egyesült Államokba irányuló drogkereskedelemben. Az amerikai elnök többször kijelentette: Caracas nemcsak eltűri, hanem aktívan segíti is a kábítószer-útvonalakat, amelyek a Karib-térségen keresztül érik el az amerikai partokat.
A The Telegraph és a CBS News értesülései szerint az Egyesült Államok Donald Trump elnök utasítására légicsapásokat indított Venezuela ellen, elsősorban katonai létesítményeket és bázisokat célozva. Amerikai kormányzati források megerősítették: Trump adta meg az engedélyt a katonai műveletre, amelyet a Pentagon napokkal korábban készített elő.
A robbanások különösen Caracas déli részén, a Fuerte Tiuna katonai bázis térségében voltak erőteljesek, ahol a jelentések szerint áramszünet is kialakult. A közösségi médiában gyorsan terjedni kezdtek a lángokról és füstfelhőkről készült felvételek, valamint olyan videók is, amelyeken amerikai drónok, helikopterek és feltételezett csapatszállító eszközök láthatók a venezuelai légtérben.
Bár kezdetben nem volt teljesen egyértelmű, hogy a robbanásokat közvetlenül amerikai légicsapások okozták-e, a CBS News hivatalos forrásokra hivatkozva később egyértelműen közölte, hogy az akció az Egyesült Államok katonai művelete volt. A The Telegraph szintén arról írt, hogy a csapások célpontjai az ország különböző pontjain található katonai bázisok voltak. Az eddigi információk alapján egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az Egyesült Államok szélesebb körű katonai beavatkozást, akár inváziót indított Venezuela ellen.
A venezuelai kormány határozott hangú közleményben ítélte el a történteket, „rendkívül súlyos amerikai katonai agressziónak” nevezve az akciót. A közlés szerint támadás érte Caracast, valamint Miranda, Aragua és La Guaira államokat is. A kormány azzal vádolta Washingtont, hogy megsérti az ENSZ Alapokmányát, illetve veszélyezteti a nemzetközi békét.
Nicolás Maduro elnök szükségállapotot hirdetett, továbbá elrendelte, hogy az összes nemzetvédelmi tervet „a megfelelő időben és a megfelelő körülmények között” hajtsák végre. Egyúttal felszólította az ország társadalmi és politikai erőit a mozgósításra.
„Venezuela népe és a bolivári nemzeti fegyveres erők tökéletes népi–katonai–rendőri egységben lépnek fel a szuverenitás és a béke védelmében” – áll a közleményben.
A támadás nemzetközi reakciókat is kiváltott. Gustavo Petro kolumbiai elnök hivatalosan is közölte, hogy Venezuela katonai támadás alatt áll, és sürgős nemzetközi fellépést követelt. „Ezekben a percekben is bombázzák Caracast. Venezuelát megtámadták” – írta az X-en, majd kezdeményezte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa és az Amerikai Államok Szervezete haladéktalanul hívjon össze rendkívüli ülést.
A fejlemények különösen éles kontrasztban állnak azzal, hogy Nicolás Maduro néhány nappal korábban még nyitott volt egy amerikai–venezuelai megállapodásra a kábítószer-kereskedelem elleni fellépéssel kapcsolatban. Egy szilveszterkor rögzített interjúban azonban már azt állította: az Egyesült Államok célja a kormányváltás kikényszerítése és Venezuela olajkészleteinek megszerzése.
„Mit akarnak? Nyilvánvaló, hogy fenyegetésekkel, megfélemlítéssel és erőszakkal akarják ránk erőltetni az akaratukat” – fogalmazott Maduro, ugyanakkor hozzátette: Venezuela kész tárgyalni, ha Washington valóban megállapodást szeretne kötni a drogkereskedelem visszaszorításáról.
Az amerikai védelmi minisztérium egyelőre nem kommentálta hivatalosan a történteket, ugyanakkor korábban nem zárta ki szárazföldi műveletek lehetőségét sem. Az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal időközben lezárta Venezuela légterét az amerikai gépek előtt a folyamatban lévő katonai tevékenységre hivatkozva.
Venezuela bejelentette, hogy panaszt nyújt be az ENSZ Biztonsági Tanácsához, az ENSZ főtitkárához és más nemzetközi szervezetekhez, az Egyesült Államok elítélését követelve. A térségben továbbra is rendkívül feszült a helyzet, a fejlemények gyorsan változnak.
Forrás
Magyar idő szerint szombat reggel 8 óra körül érkeztek az első jelentések arról, hogy támadás érte Venezuela fővárosát, Caracast. Helyi idő szerint a hajnali órákban erős robbanásokat lehetett hallani, miközben a lakosok repülőgépek és helikopterek zajáról számoltak be – erősítette meg több szemtanú, valamint a Reuters és az AFP helyszínen tartózkodó újságírói is.
A The Telegraph és a CBS News értesülései szerint az Egyesült Államok Donald Trump elnök utasítására légicsapásokat indított Venezuela ellen, elsősorban katonai létesítményeket és bázisokat célozva. Amerikai kormányzati források megerősítették: Trump adta meg az engedélyt a katonai műveletre, amelyet a Pentagon napokkal korábban készített elő.
Bár kezdetben nem volt teljesen egyértelmű, hogy a robbanásokat közvetlenül amerikai légicsapások okozták-e, a CBS News hivatalos forrásokra hivatkozva később egyértelműen közölte, hogy az akció az Egyesült Államok katonai művelete volt. A The Telegraph szintén arról írt, hogy a csapások célpontjai az ország különböző pontjain található katonai bázisok voltak. Az eddigi információk alapján egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az Egyesült Államok szélesebb körű katonai beavatkozást, akár inváziót indított Venezuela ellen.
A venezuelai kormány határozott hangú közleményben ítélte el a történteket, „rendkívül súlyos amerikai katonai agressziónak” nevezve az akciót. A közlés szerint támadás érte Caracast, valamint Miranda, Aragua és La Guaira államokat is. A kormány azzal vádolta Washingtont, hogy megsérti az ENSZ Alapokmányát, illetve veszélyezteti a nemzetközi békét.
Nicolás Maduro elnök szükségállapotot hirdetett, továbbá elrendelte, hogy az összes nemzetvédelmi tervet „a megfelelő időben és a megfelelő körülmények között” hajtsák végre. Egyúttal felszólította az ország társadalmi és politikai erőit a mozgósításra.
„Venezuela népe és a bolivári nemzeti fegyveres erők tökéletes népi–katonai–rendőri egységben lépnek fel a szuverenitás és a béke védelmében” – áll a közleményben.
A támadás nemzetközi reakciókat is kiváltott. Gustavo Petro kolumbiai elnök hivatalosan is közölte, hogy Venezuela katonai támadás alatt áll, és sürgős nemzetközi fellépést követelt. „Ezekben a percekben is bombázzák Caracast. Venezuelát megtámadták” – írta az X-en, majd kezdeményezte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa és az Amerikai Államok Szervezete haladéktalanul hívjon össze rendkívüli ülést.
Colombia desde ayer es miembro del Consejo de Seguridad de las Naciones Unidas, debe ser convocado de inmediato. Establecer la legalidad internacional de la agresión sobre Venezuela.
— Gustavo Petro (@petrogustavo) January 3, 2026
El PMU está activado en Cúcuta y el plan operacional en la frontera.https://t.co/SKpEf2ZF8T
A fejlemények különösen éles kontrasztban állnak azzal, hogy Nicolás Maduro néhány nappal korábban még nyitott volt egy amerikai–venezuelai megállapodásra a kábítószer-kereskedelem elleni fellépéssel kapcsolatban. Egy szilveszterkor rögzített interjúban azonban már azt állította: az Egyesült Államok célja a kormányváltás kikényszerítése és Venezuela olajkészleteinek megszerzése.
„Mit akarnak? Nyilvánvaló, hogy fenyegetésekkel, megfélemlítéssel és erőszakkal akarják ránk erőltetni az akaratukat” – fogalmazott Maduro, ugyanakkor hozzátette: Venezuela kész tárgyalni, ha Washington valóban megállapodást szeretne kötni a drogkereskedelem visszaszorításáról.
Az amerikai védelmi minisztérium egyelőre nem kommentálta hivatalosan a történteket, ugyanakkor korábban nem zárta ki szárazföldi műveletek lehetőségét sem. Az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal időközben lezárta Venezuela légterét az amerikai gépek előtt a folyamatban lévő katonai tevékenységre hivatkozva.
Venezuela bejelentette, hogy panaszt nyújt be az ENSZ Biztonsági Tanácsához, az ENSZ főtitkárához és más nemzetközi szervezetekhez, az Egyesült Államok elítélését követelve. A térségben továbbra is rendkívül feszült a helyzet, a fejlemények gyorsan változnak.
Forrás