Most jött! Mégsem úgy alakul, ahogy azt az este mindenki hitte - EKKOR jöhet csak a változás
A tegnap esti elsöprő Tisza győzelem után, mindenki azt hitte, hogy már másnap elkezdődik a változás, pedig ez még egy ideig várat magára.
Ugyanis az új országgyűlés alakuló ülésének időpontja és menete előre meghatározott az alaptörvény és az igazságügyi miniszter rendelete alapján. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) legkésőbb a választás után 19 nappal állapítja meg a választás országos listás eredményét, amely a mandátumkiosztás alapja. Ez idén május 4-re esik. Az alaptörvény szerint az új országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök harminc napon belül hívja össze, így legkésőbb május 12-ig létrejön az új parlament.
Az új országgyűlés megalakulása az alakuló ülésen kezdődik. Itt a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke beszámol a választással kapcsolatos feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról, az NVB elnöke pedig ismerteti a bizottság munkáját – írja az Index. A képviselők mandátumát a mandátumvizsgáló bizottság javaslata alapján igazolják, majd esküt tesznek. Ezt követően megválasztják az országgyűlés elnökét, alelnökeit és jegyzőit. Az állandó bizottságok is megalakulhatnak már az első ülésen, de ez akár egy későbbi időpontban is megtörténhet. Az ilyenkor hozott személyi és szervezeti döntéseket a frakciók egymás közötti politikai megállapodásai alapozzák meg.
Az országgyűlés megalakulása és az új kormány hivatalba lépése között rendszerint két-három hét telik el. Az előző kormány megbízatása az új parlament megalakulásával szűnik meg. A továbbiakban ügyvezető kormányként működik, egészen az új kabinet megalakulásáig, vagyis a miniszterek kinevezéséig. Az ügyvezető kormány hatásköre korlátozott: rendeleteket például kizárólag törvényi felhatalmazással és halaszthatatlan esetben hozhat. A korábbi miniszterelnök ügyvezető miniszterelnöki minőségben nem kezdeményezhet új miniszter kinevezését vagy miniszter felmentését, és a hatáskörét szintén csak törvényi keretek között gyakorolhatja.
Az alakuló ülés legfontosabb eseménye az új miniszterelnök megválasztása. A köztársasági elnök tesz javaslatot a kormányfő személyére, akiről nyílt szavazással döntenek a képviselők. A megválasztáshoz az országgyűlés képviselőinek több mint fele támogatása szükséges. Az új miniszterelnök a megválasztás pillanatában lép hivatalba. Ha a javasolt miniszterelnököt nem választják meg, a köztársasági elnök 15 napon belül új javaslatot tesz.
Forrás
Az országgyűlés megalakulása és az új kormány hivatalba lépése között rendszerint két-három hét telik el. Az előző kormány megbízatása az új parlament megalakulásával szűnik meg. A továbbiakban ügyvezető kormányként működik, egészen az új kabinet megalakulásáig, vagyis a miniszterek kinevezéséig. Az ügyvezető kormány hatásköre korlátozott: rendeleteket például kizárólag törvényi felhatalmazással és halaszthatatlan esetben hozhat. A korábbi miniszterelnök ügyvezető miniszterelnöki minőségben nem kezdeményezhet új miniszter kinevezését vagy miniszter felmentését, és a hatáskörét szintén csak törvényi keretek között gyakorolhatja.
Az alakuló ülés legfontosabb eseménye az új miniszterelnök megválasztása. A köztársasági elnök tesz javaslatot a kormányfő személyére, akiről nyílt szavazással döntenek a képviselők. A megválasztáshoz az országgyűlés képviselőinek több mint fele támogatása szükséges. Az új miniszterelnök a megválasztás pillanatában lép hivatalba. Ha a javasolt miniszterelnököt nem választják meg, a köztársasági elnök 15 napon belül új javaslatot tesz.
Forrás