Megtette Sulyok Tamás: itt a váratlan fordulat
Mint ismert, Sulyok Tamás foggal-körömmel kapaszkodik a pozíciójába a kormányváltás után, bár a magyarok túlnyomó többsége nem támogatja. Erre maga a választások eredménye, és a számtalan friss közvélemény-kutatás utal, ami sosem látott támogatásról biztosítja a Tisza pártot, akik már a választások előtti programjukban nyíltan felvázolták szándékukat a korábbi kormány saját érdekei kiszolgálására pozíciókba ültetett emberek leváltására.
Sulyok Tamás azóta számtalanszor nyíltan megkapta azt a kritikát, hogy a Fidesz kormányzása alatt egyetlen szót sem szólt, pedig lett volna miért. Érdekes fordulat, hogy a kormányváltás óta viszont elképesztően aktív lett.
Török Gábor politológus szerint ezzel pont bebizonyította eddigi szereptévesztését, és alátámasztja az ellene hangoztatott vádak tartalmát.
A politológus korábban többször jelezte: a jelenlegi államfő félreérti saját szerepét, tévesen hivatkozik a „sólyomi örökségre”. Most közösségi oldalán azt írta, hogy aki a választások napján,
április 12-én született, akár azt is gondolhatná, hogy Sulyok Tamás egy aktív, politizáló, kreatív köztársasági elnök, akinek van álláspontja a politikai viták középpontjában álló kérdésekről, nem is fél elmondani azt, sőt, akár az államfő számára rendelkezésre álló eszközöket (nyilatkozat, interjú, közlemény, vagy éppen AB-hez fordulás stb.) is bátran igénybe veszi.
Török Gábor szerint ugyanakkor Sulyok Tamás most saját maga bizonyítja, milyen eszközei lettek volna arra az elmúlt két évben, hogy más legyen a szerepe, megítélése. Az, hogy az államfő most az Alkotmánybírósághoz fordult nem ügyetlen lépés. Miután lejárt a Magyar Péter által a közjogi intézmények vezetőinek adott ultimátum, de nem történt semmi, az államfő most még
időben szerezhet egy olyan papírt (»alkotmányértelmezést«) az egyébként az ügyben szintén érintett Alkotmánybíróságtól, amellyel akár még tovább mélyítheti a kialakulni látszó alkotmányos válságot.
Forrás
A politológus korábban többször jelezte: a jelenlegi államfő félreérti saját szerepét, tévesen hivatkozik a „sólyomi örökségre”. Most közösségi oldalán azt írta, hogy aki a választások napján,
április 12-én született, akár azt is gondolhatná, hogy Sulyok Tamás egy aktív, politizáló, kreatív köztársasági elnök, akinek van álláspontja a politikai viták középpontjában álló kérdésekről, nem is fél elmondani azt, sőt, akár az államfő számára rendelkezésre álló eszközöket (nyilatkozat, interjú, közlemény, vagy éppen AB-hez fordulás stb.) is bátran igénybe veszi.
Török Gábor szerint ugyanakkor Sulyok Tamás most saját maga bizonyítja, milyen eszközei lettek volna arra az elmúlt két évben, hogy más legyen a szerepe, megítélése. Az, hogy az államfő most az Alkotmánybírósághoz fordult nem ügyetlen lépés. Miután lejárt a Magyar Péter által a közjogi intézmények vezetőinek adott ultimátum, de nem történt semmi, az államfő most még
időben szerezhet egy olyan papírt (»alkotmányértelmezést«) az egyébként az ügyben szintén érintett Alkotmánybíróságtól, amellyel akár még tovább mélyítheti a kialakulni látszó alkotmányos válságot.
Forrás