Magyar Péter ellenszerét keresi a Fidesz: ő válthatja Gulyás Gergelyt
Gulyás Gergely váratlan bejelentése nyomán, miszerint lemond a Fidesz-frakció vezetéséről, elindultak a találgatások az utódlásról.
Szakértők szerint a Fidesznek most olyan vezetőre van szüksége, aki a parlamenti patkóban is hatékonyan képes felvenni a versenyt a politikai kihívókkal.
Gulyás Gergely hétfőn jelentette be döntését, indoklásában pedig a jövőbeni választási lehetőségeket emelte ki:
„Ezért úgy döntöttem, hogy lemondok a frakcióvezetői tisztségről, és azt kérem, hogy a parlamenti munkában olyan vezesse a Fidesz-frakciót, akinek van lehetősége 2030 után is indulni a választásokon.”
Gulyás Gergely hozzátette, a döntés hátterében közjogi szempontok és az Alaptörvény-módosítással kapcsolatos aggályai állnak.
„Fiatalokat a csatába”
Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai igazgatója az Origónak nyilatkozva rámutatott, a frakció élére olyan politikus kell, aki jogi képzettsége révén is egyenrangú partnere lehet Magyar Péternek, miközben a fiatalabb generációt képviseli. Orbán Viktort idézve úgy fogalmazott: „fiatalokat a csatába, öregeket a tanácsba”.
A szakértő szerint a parlamenti vita egészen más dinamikát követel, mint a kormányinfók:
„A parlament azonban egészen más terep: ott végig kell hallgatni Magyar Péter maratoni hosszúságú beszédeit, és csak utána lehet reagálni. Ez teljesen más kommunikációs helyzet, mint egy kormányinfó, ahol kérdés-felelet formában zajlik a vita.”
Szűcs Gábor lehet a befutó?
Bár a szakértők szerint Kocsis Máté rutinja miatt logikus választás lehetne, Kiszelly Zoltán úgy véli, most egy „új arcra” van szükség. Kiemelt esélyesként említette Szűcs Gábort: „Ő megafonos volt, és nem diktafonos” – jegyezte meg a szakértő, utalva a képviselő korábbi parlamenti felszólalására.
A politológus szerint Szűcs egy jó értelemben vett „political animal”, aki otthonosan mozog a mai, agresszívabb médiakörnyezetben.
Politikai üzenet a bojkott mögött
Az elemző szerint a kormánypártok hétfői távolmaradása az Országgyűlés üléséről, ahol az Alaptörvény 17. módosítását fogadták el, tudatos stratégia. „Azt üzenik, ha a Tisza ezt átlépi – például Sulyok Tamás személyre szabott törvény általi elmozdításával vagy más hasonló lépésekkel –, akkor onnantól kezdve bármit meg lehet tenni. A kivonulással azt jelzik, hogy nem adják a nevüket a jogállamiság vörös vonalának átlépéséhez” – magyarázta Kiszelly. Emlékeztetett, a Fidesz 2006-ban hasonló gesztussal élt, amellyel előrejelezték politikai ellenfelük későbbi bukását.
A KDNP jövőjével kapcsolatban a politológus megjegyezte: a kisebbik kormánypárt egy önállóbb, karakteresebb arculat kialakításán dolgozik, amelynek egyik lehetséges
Forrás
„Ezért úgy döntöttem, hogy lemondok a frakcióvezetői tisztségről, és azt kérem, hogy a parlamenti munkában olyan vezesse a Fidesz-frakciót, akinek van lehetősége 2030 után is indulni a választásokon.”
Gulyás Gergely hozzátette, a döntés hátterében közjogi szempontok és az Alaptörvény-módosítással kapcsolatos aggályai állnak.
„Fiatalokat a csatába”
Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai igazgatója az Origónak nyilatkozva rámutatott, a frakció élére olyan politikus kell, aki jogi képzettsége révén is egyenrangú partnere lehet Magyar Péternek, miközben a fiatalabb generációt képviseli. Orbán Viktort idézve úgy fogalmazott: „fiatalokat a csatába, öregeket a tanácsba”.
A szakértő szerint a parlamenti vita egészen más dinamikát követel, mint a kormányinfók:
„A parlament azonban egészen más terep: ott végig kell hallgatni Magyar Péter maratoni hosszúságú beszédeit, és csak utána lehet reagálni. Ez teljesen más kommunikációs helyzet, mint egy kormányinfó, ahol kérdés-felelet formában zajlik a vita.”
Szűcs Gábor lehet a befutó?
Bár a szakértők szerint Kocsis Máté rutinja miatt logikus választás lehetne, Kiszelly Zoltán úgy véli, most egy „új arcra” van szükség. Kiemelt esélyesként említette Szűcs Gábort: „Ő megafonos volt, és nem diktafonos” – jegyezte meg a szakértő, utalva a képviselő korábbi parlamenti felszólalására.
A politológus szerint Szűcs egy jó értelemben vett „political animal”, aki otthonosan mozog a mai, agresszívabb médiakörnyezetben.
Politikai üzenet a bojkott mögött
Az elemző szerint a kormánypártok hétfői távolmaradása az Országgyűlés üléséről, ahol az Alaptörvény 17. módosítását fogadták el, tudatos stratégia. „Azt üzenik, ha a Tisza ezt átlépi – például Sulyok Tamás személyre szabott törvény általi elmozdításával vagy más hasonló lépésekkel –, akkor onnantól kezdve bármit meg lehet tenni. A kivonulással azt jelzik, hogy nem adják a nevüket a jogállamiság vörös vonalának átlépéséhez” – magyarázta Kiszelly. Emlékeztetett, a Fidesz 2006-ban hasonló gesztussal élt, amellyel előrejelezték politikai ellenfelük későbbi bukását.
A KDNP jövőjével kapcsolatban a politológus megjegyezte: a kisebbik kormánypárt egy önállóbb, karakteresebb arculat kialakításán dolgozik, amelynek egyik lehetséges
Forrás