Akár már ma visszatérhet a Sándor-palotába Sulyok Tamás
Sorsfordító döntést hozhat ma az Alkotmánybíróság, amikor megtárgyalja a Fidesz és a KDNP azon beadványait, amelyek a legutóbbi Alaptörvény-módosítások megsemmisítésére irányulnak.
A két ellenzéki párt még július végén kezdeményezett utólagos normakontrollt a testületnél a 16. és 17. Alaptörvény-módosítás ellen.
A beadványok egyik központi eleme azt a rendelkezést támadja, amelynek értelmében a 17. Alaptörvény-módosítás hatálybalépését követő napon automatikusan megszűnt a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása. Az ellenzéki képviselők álláspontja szerint az Országgyűlés a módosítást kifejezetten egyetlen konkrét személy közjogi pozíciójának elvételére használta fel, ami miatt a rendelkezés megalkotása közjogilag érvénytelen lehet.
A beadványtevők emellett azt is kérték, hogy az Alkotmánybíróság az ügy érdemi vizsgálata előtt forduljon az Európai Unió Bíróságához a közhatalmi szervek hatáskörgyakorlására vonatkozó elvárások tisztázása érdekében.
Baka András hivatalba sem léphet?
A Fidesz a kezdetektől fogva alkotmányellenesnek és a jogállamiságot súlyosan sértő lépésnek tartotta Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését. Ennek ellenére a parlamenti tiszás többség július 13-án megszavazta az Alaptörvény 17. módosítását, leváltva az államfőt. Az Országgyűlés ezt követően a keddi, rendkívüli ülésén megválasztotta az ország új köztársasági elnökét, Baka Andrást.
A Fidesz és a KDNP illegitimnek tekintette az eljárást, így abban nem vett részt és saját jelöltet sem állított.
Különösen figyelemreméltó a helyzet jogi háttere: az Alkotmánybíróságban – egyetlen kivételtől eltekintve – továbbra is a korábban a Fidesz által megválasztott alkotmánybírák hozzák meg a határozatokat. Polt Péter elnök és három, 70 év feletti bírótársa mandátuma ugyanis csak szeptember 1-jével jár le. Az alaptörvény-módosítás egyedül Hende Csaba megbízatását szüntette meg azonnali hatállyal, akinek a helyére a Tisza-frakció Sonnevend Pált választotta meg.
Az ellenzéki képviselők azt is indítványozzák a testületnek, hogy a köztársasági elnök megbízatását megszüntető szabály, a parlamenti képviselők választhatóságát előíró időkorlát és a már megválasztott alkotmánybírókra bevezetett életkorhatár ügyében kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál.
Ez a helyzet teszi igazán pikánssá az ügyet, hiszen
kulcskérdés, mi történik abban az esetben, ha a testület eltörli a Sulyok Tamás felmentését kimondó szabályt abban a helyzetben, amikor Baka Andrást már megválasztották új államfőnek.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a jogi következmények kapcsán kifejtette: amennyiben az Alkotmánybíróság megsemmisíti azt a rendelkezést, amely alapján Sulyok Tamás megbízatása megszűnt, akkor jogi értelemben úgy kell tekinteni az ügyre, mintha ez a szabály soha nem is létezett volna.
Mivel Sulyok mandátumát kizárólag ez az egyetlen előírás szüntette meg, annak törlésével az eredeti, ötéves köztársasági elnöki megbízatása jogilag folyamatosnak tekintendő.
Ahogy a szakértő kiemelte:
„Tehát nem arról lenne szó, hogy Sulyok Tamás újra köztársasági elnök lesz, hanem arról, hogy jogilag végig ő maradt az államfő”
– hangsúlyozta az alkotmányjogász, emlékeztetve arra is, hogy az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező érvényű, és az ellen semmilyen jogorvoslatnak nincs helye.
Forrás
A beadványtevők emellett azt is kérték, hogy az Alkotmánybíróság az ügy érdemi vizsgálata előtt forduljon az Európai Unió Bíróságához a közhatalmi szervek hatáskörgyakorlására vonatkozó elvárások tisztázása érdekében.
Baka András hivatalba sem léphet?
A Fidesz a kezdetektől fogva alkotmányellenesnek és a jogállamiságot súlyosan sértő lépésnek tartotta Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését. Ennek ellenére a parlamenti tiszás többség július 13-án megszavazta az Alaptörvény 17. módosítását, leváltva az államfőt. Az Országgyűlés ezt követően a keddi, rendkívüli ülésén megválasztotta az ország új köztársasági elnökét, Baka Andrást.
A Fidesz és a KDNP illegitimnek tekintette az eljárást, így abban nem vett részt és saját jelöltet sem állított.
Különösen figyelemreméltó a helyzet jogi háttere: az Alkotmánybíróságban – egyetlen kivételtől eltekintve – továbbra is a korábban a Fidesz által megválasztott alkotmánybírák hozzák meg a határozatokat. Polt Péter elnök és három, 70 év feletti bírótársa mandátuma ugyanis csak szeptember 1-jével jár le. Az alaptörvény-módosítás egyedül Hende Csaba megbízatását szüntette meg azonnali hatállyal, akinek a helyére a Tisza-frakció Sonnevend Pált választotta meg.
Az ellenzéki képviselők azt is indítványozzák a testületnek, hogy a köztársasági elnök megbízatását megszüntető szabály, a parlamenti képviselők választhatóságát előíró időkorlát és a már megválasztott alkotmánybírókra bevezetett életkorhatár ügyében kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál.
Ez a helyzet teszi igazán pikánssá az ügyet, hiszen
kulcskérdés, mi történik abban az esetben, ha a testület eltörli a Sulyok Tamás felmentését kimondó szabályt abban a helyzetben, amikor Baka Andrást már megválasztották új államfőnek.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a jogi következmények kapcsán kifejtette: amennyiben az Alkotmánybíróság megsemmisíti azt a rendelkezést, amely alapján Sulyok Tamás megbízatása megszűnt, akkor jogi értelemben úgy kell tekinteni az ügyre, mintha ez a szabály soha nem is létezett volna.
Mivel Sulyok mandátumát kizárólag ez az egyetlen előírás szüntette meg, annak törlésével az eredeti, ötéves köztársasági elnöki megbízatása jogilag folyamatosnak tekintendő.
Ahogy a szakértő kiemelte:
„Tehát nem arról lenne szó, hogy Sulyok Tamás újra köztársasági elnök lesz, hanem arról, hogy jogilag végig ő maradt az államfő”
– hangsúlyozta az alkotmányjogász, emlékeztetve arra is, hogy az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező érvényű, és az ellen semmilyen jogorvoslatnak nincs helye.
Forrás