Sokan nem tudják, pedig havi több mint 63 ezer forint járhat nekik – ITT vannak a feltételek
Már ekkor igényelhető.
A rokkantsági járadékot sokan összekeverik a rokkantsági ellátással, pedig a két támogatás feltételei jelentősen eltérnek. Mutatjuk, kik igényelhetik 2026-ban, és mekkora összegre számíthatnak.
Nem mindegy, hogy valaki rokkantsági ellátást vagy rokkantsági járadékot kap. A két támogatás között az egyik legfontosabb különbség, hogy a rokkantsági ellátásnál meghatározott előzetes biztosítási idő szükséges.
A rokkantsági járadék ezzel szemben éppen azoknak jelenthet segítséget, akiknél az egészségkárosodás olyan fiatal életkorban alakult ki, hogy még nem volt lehetőségük megfelelő biztosítási időt szerezni.
A támogatást azok a 18. életévüket betöltött magyar állampolgárok igényelhetik, akiknél az egészségkárosodás még a 25. életév betöltése előtt következett be.
Nem elég azonban, hogy a károsodás fiatal korban alakult ki. Az állapotnak folyamatosan fenn kell állnia, és az egészségkárosodás mértékének legalább 70 százalékosnak kell lennie.
A jogosultság elbírálásánál az orvosszakértői szerv a benyújtott dokumentumokat és orvosi igazolásokat is vizsgálja. Ha ezek alapján nem lehet egyértelműen megállapítani az érintett állapotát, személyes orvosi vizsgálatra is behívhatják.
A rokkantsági járadék összege 2026. január 1-jétől havi 63 915 forint.
A támogatás időtartama attól is függ, hogy az egészségkárosodás véglegesnek tekinthető-e. Amennyiben az állapot végleges, a járadék akár élethosszig is folyósítható.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden esetben automatikusan élete végéig jár az összeg. A jogosultság például megszűnhet akkor, ha később öregségi vagy özvegyi nyugdíjat állapítanak meg az érintettnek.
Ha az egészségkárosodás nem tekinthető véglegesnek, a határozatban meghatározott időpontban felülvizsgálatra kerülhet sor. Ha ekkor az egészségkárosodás mértéke 70 százalék alá csökken, a rokkantsági járadékra való jogosultság is megszűnhet.
Fontos feltétel az is, hogy az érintett ne részesüljön más, saját jogon járó ellátásban, amely kizárja a rokkantsági járadék folyósítását.
Nem állapítható meg például a támogatás annak, aki saját jogán nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy a megváltozott munkaképességű személyek valamely ellátásában – például rokkantsági ellátásban – részesül.
A rokkantsági járadék tehát elsősorban azok számára jelenthet rendszeres anyagi segítséget, akiknél a súlyos egészségkárosodás még fiatal korban, a munkavállalási időszak előtt alakult ki.
A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását az állam a munkáltatók oldaláról is ösztönzi.
A 25 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek esetében a rehabilitációs hozzájárulás jelenti az egyik legfontosabb ilyen eszközt. Azoknak a munkáltatóknak, amelyek a létszámuk legalább 5 százalékában nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű dolgozókat, hozzájárulást kell fizetniük.
Ennek összege 2026-ban 2 905 200 forint minden hiányzó munkavállaló után.
A szabály célja, hogy a munkáltatók számára is érdekeltséget teremtsen a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásában.
Forrás
Nem mindegy, hogy valaki rokkantsági ellátást vagy rokkantsági járadékot kap. A két támogatás között az egyik legfontosabb különbség, hogy a rokkantsági ellátásnál meghatározott előzetes biztosítási idő szükséges.
A rokkantsági járadék ezzel szemben éppen azoknak jelenthet segítséget, akiknél az egészségkárosodás olyan fiatal életkorban alakult ki, hogy még nem volt lehetőségük megfelelő biztosítási időt szerezni.
A támogatást azok a 18. életévüket betöltött magyar állampolgárok igényelhetik, akiknél az egészségkárosodás még a 25. életév betöltése előtt következett be.
Nem elég azonban, hogy a károsodás fiatal korban alakult ki. Az állapotnak folyamatosan fenn kell állnia, és az egészségkárosodás mértékének legalább 70 százalékosnak kell lennie.
A jogosultság elbírálásánál az orvosszakértői szerv a benyújtott dokumentumokat és orvosi igazolásokat is vizsgálja. Ha ezek alapján nem lehet egyértelműen megállapítani az érintett állapotát, személyes orvosi vizsgálatra is behívhatják.
A rokkantsági járadék összege 2026. január 1-jétől havi 63 915 forint.
A támogatás időtartama attól is függ, hogy az egészségkárosodás véglegesnek tekinthető-e. Amennyiben az állapot végleges, a járadék akár élethosszig is folyósítható.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden esetben automatikusan élete végéig jár az összeg. A jogosultság például megszűnhet akkor, ha később öregségi vagy özvegyi nyugdíjat állapítanak meg az érintettnek.
Ha az egészségkárosodás nem tekinthető véglegesnek, a határozatban meghatározott időpontban felülvizsgálatra kerülhet sor. Ha ekkor az egészségkárosodás mértéke 70 százalék alá csökken, a rokkantsági járadékra való jogosultság is megszűnhet.
Fontos feltétel az is, hogy az érintett ne részesüljön más, saját jogon járó ellátásban, amely kizárja a rokkantsági járadék folyósítását.
Nem állapítható meg például a támogatás annak, aki saját jogán nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy a megváltozott munkaképességű személyek valamely ellátásában – például rokkantsági ellátásban – részesül.
A rokkantsági járadék tehát elsősorban azok számára jelenthet rendszeres anyagi segítséget, akiknél a súlyos egészségkárosodás még fiatal korban, a munkavállalási időszak előtt alakult ki.
A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását az állam a munkáltatók oldaláról is ösztönzi.
A 25 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek esetében a rehabilitációs hozzájárulás jelenti az egyik legfontosabb ilyen eszközt. Azoknak a munkáltatóknak, amelyek a létszámuk legalább 5 százalékában nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű dolgozókat, hozzájárulást kell fizetniük.
Ennek összege 2026-ban 2 905 200 forint minden hiányzó munkavállaló után.
A szabály célja, hogy a munkáltatók számára is érdekeltséget teremtsen a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásában.
Forrás