Elhunyt a magyar legenda! Gyászba borult a művészvilág - Nyugodjék Békében Laci bácsi
Életének 87. évében, november 13-án meghalt Sáry László Erkel Ferenc- és Bartók–Pásztory-díjas zeneszerző, érdemes és kiváló művész. A magyar kortárs zene meghatározó alakja, az Új Zenei Stúdió egyik alapítója, valamint a Katona József Színház egykori zenei vezetője volt. Halálával a hazai művészeti élet egy különleges alkotót veszített el, akinek munkássága generációkra gyakorolt hatást. A szomorú hírt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) közölte hétfőn az MTI-vel.
Sáry László 1940. január 1-jén született Győrben. Zenei tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol Szervánszky Endre tanítványaként 1966-ban szerzett zeneszerzői diplomát. Pályája során folyamatosan kereste a zenei kifejezés új lehetőségeit, és munkáival rendre feszegette a hagyományos műfaji határokat. 1970-ben alapító tagja lett az Új Zenei Stúdiónak, amely a magyar zenei avantgárd egyik legfontosabb műhelyévé nőtte ki magát. Jeney Zoltán és Vidovszky László mellett zeneszerzőként és előadóként is részt vett a közös munkában.
Különleges szemlélettel formálta át a zene világát
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia méltatásában külön kiemelte sajátos alkotói szemléletét.
„Sáry László alkotói pályáját a zenei kifejezés lehetőségeinek szüntelen kutatása jellemezte. Műveiben a hagyományos hangszerek mellett a hétköznapi élet hangjai, a ritmus, az ismétlődés, a csend és a véletlen is fontos szerepet kaptak. Zeneszerzői gondolkodásának középpontjában a kísérletezés, a nyitottság és a közös alkotás állt. A zenét nem lezárt formának, hanem folyamatosan felfedezhető világnak tekintette” – idézték fel.
A zenepedagógiában is maradandót alkotott
Az 1970-es évek közepétől fejlesztette a Kreatív zenei gyakorlatok néven ismert módszerét, amely az improvizációra, az egymásra figyelésre és az alkotókészség fejlesztésére épült. A Sáry-módszer különlegessége, hogy alkalmazásához nem feltétlenül szükséges előzetes zenei képzettség. A közös zenélés élményén keresztül vezeti be a résztvevőket a zenei gondolkodás világába. Módszerét Magyarországon kívül több országban, köztük Japánban is megismertette.
A színház világában is maradandót alkotott
Sáry László életművének fontos részét képezték a színházi munkák is. Az 1980-as évektől rendszeresen komponált színpadi előadásokhoz, 1990-től pedig a Katona József Színház zenei vezetőjeként tevékenykedett. Többek között Zsámbéki Gábor Hamlet-rendezéséhez is ő szerezte a zenét, Weöres Sándor műve alapján pedig Remek hang a futkosásban címmel operát írt. Nem csupán komponistaként vett részt az előadások létrehozásában, hanem olykor maga is színpadra lépett.
A mindennapi élet hangjai szintén különleges helyet foglaltak el művészetében. Gyermekkori vasúti élményei később olyan alkotásokban köszöntek vissza, mint az Etűdök gőzmozdonyokra és a Lokomotív szimfónia.
A további részletek ITT olvashatók!
Különleges szemlélettel formálta át a zene világát
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia méltatásában külön kiemelte sajátos alkotói szemléletét.
„Sáry László alkotói pályáját a zenei kifejezés lehetőségeinek szüntelen kutatása jellemezte. Műveiben a hagyományos hangszerek mellett a hétköznapi élet hangjai, a ritmus, az ismétlődés, a csend és a véletlen is fontos szerepet kaptak. Zeneszerzői gondolkodásának középpontjában a kísérletezés, a nyitottság és a közös alkotás állt. A zenét nem lezárt formának, hanem folyamatosan felfedezhető világnak tekintette” – idézték fel.
A zenepedagógiában is maradandót alkotott
Az 1970-es évek közepétől fejlesztette a Kreatív zenei gyakorlatok néven ismert módszerét, amely az improvizációra, az egymásra figyelésre és az alkotókészség fejlesztésére épült. A Sáry-módszer különlegessége, hogy alkalmazásához nem feltétlenül szükséges előzetes zenei képzettség. A közös zenélés élményén keresztül vezeti be a résztvevőket a zenei gondolkodás világába. Módszerét Magyarországon kívül több országban, köztük Japánban is megismertette.
A színház világában is maradandót alkotott
Sáry László életművének fontos részét képezték a színházi munkák is. Az 1980-as évektől rendszeresen komponált színpadi előadásokhoz, 1990-től pedig a Katona József Színház zenei vezetőjeként tevékenykedett. Többek között Zsámbéki Gábor Hamlet-rendezéséhez is ő szerezte a zenét, Weöres Sándor műve alapján pedig Remek hang a futkosásban címmel operát írt. Nem csupán komponistaként vett részt az előadások létrehozásában, hanem olykor maga is színpadra lépett.
A mindennapi élet hangjai szintén különleges helyet foglaltak el művészetében. Gyermekkori vasúti élményei később olyan alkotásokban köszöntek vissza, mint az Etűdök gőzmozdonyokra és a Lokomotív szimfónia.
A további részletek ITT olvashatók!

