Most érkezett: Oroszország rakétákat lőtt ki egy atomreaktorra
Orosz erők irányítatlan rakétákkal lőtték ki az atomreaktornak otthont adó fizikai intézetet. Oroszország rakétákat lőtt ki egy atomreaktorra, annak ellenére, hogy a szakértők figyelmeztettek, ez az akció sugárkatasztrófát okozhat Ukrajnában.
Az orosz erők irányítatlan rakétákkal lőtték ki az Egyesült Államok által finanszírozott, 70 millió dolláros Harkov Fizikai és Technológiai Intézetet, amely egy kutatási célú reaktornak ad otthont. A reaktor nem akkora, mint az erőművekben, de ha megsérülne, akkor is veszélyt jelentene
Milyen következményekkel járna, ha kitörne az atomháború, és hová menekülhetnénk?
Aszály, élelmiszerhiány, éhínség – és ez csak néhány riasztó lehetséges következmény. A legnagyobb esélyünk a déli földtekén lenne a túlélésre.
Mint tudjuk, Vlagyimir Putyin nukleáris háborúval is riogatta a NATO-tagállamokat, amennyiben azok beleavatkoznának az ukrajnai konfliktusba. Reménykedünk is benne, hogy ilyesmire soha nem kerül a sor, de sokakban felmerült a kérdés: mi történne, ha a legborzasztóbb forgatókönyv következne be? És mégis mit tehetünk meg egyéni szinten, hogy óvjuk magunkat? Az Indy100 cikke több szempontból is megvizsgálta a kérdést.
Milyen hatással lenne az atomháború a bolygóra?
Egy atombomba felrobbanásával mintegy öt megatonna fekete szén kerülne a légkörbe. A fekete szén elnyeli a Nap hőjét, mielőtt még az elérné a Földet. Ez légköri lehűlést és megemelkedett fagyszintet okozna, valamint a csapadék 9 százalékos csökkenését.
Mindez kihatna a mezőgazdaságra is, jóval kevesebb növény teremne meg. Ez élelmiszerhiányhoz, sőt, egyes régiókban éhínséghez is vezethetne. Ha ez nem lenne elég, a Föld ózonrétege öt év alatt körülbelül 20-25 százalékkal épülne le, és tíz év alatt körülbelül 8 százalékot vékonyodna. Emiatt gyakoribbá válna a napégés és a bőrrák. Persze ez csak arra a forgatókönyvre vonatkozik, ha nem vetik be a világ összes robbanófejét, az ugyanis azonnal eltörölné a földi életet.
Mi történne, ha minden atombomba egyszerre robbanna fel?
2019-ben összesen 15 ezer nukleáris robbanófej volt található a Földön. Mindössze három kellene ahhoz, hogy a Föld 4500 városa közül bármelyik megsemmisüljön. Az összes elpusztításához így összesen 13 ezer 500 bombára lenne szükség, tehát még maradna is 1500.
Ha mind a 15 ezer robbanófej egyszerre robbanna fel, az 50 km átmérőjű tűzgolyót és olyan robbanáshullámot hozna létre, amely mindent eltörölne 3 ezer kilométeres körzetben. A robbanást a Földön mindenütt hallanák, és a lökéshullám a következő hetekben körbejárná a világot. A gombafelhő elérné a Föld légkörének széleit, majdnem az űrig hatolna. Ha a dél-amerikai Amazonas esőerdőben robbanna fel, az akkora tüzet hozna létre, hogy szinte az egész kontinenst leégetné. A sugárzás mindent kiirtana a robbanás sugarában, és a környék több száz kilométeren át lakhatatlanná válna.
Feltételezések szerint 35 millió tonna urán található a Földön, ami 10 milliárd hirosimai bombának megfelelő mennyiség létrehozásához elegendő. Maradva az Amazonas példájánál, ha ez itt robbanna fel, akkor Dél-Amerika fele láthatná is a villanást.
A robbanás elpusztítaná a legtöbb állatot, tűzviharokat és földrengéseket okozna szerte a bolygón, és romba döntené a városokat. A robbanás nyomán 100 kilométer átmérőjű kráter jönne létre, amelynek törmelékei olyan messzire szóródnának, hogy egy része az űrben kötne ki. A keletkező hamufelhő beborítaná a bolygót, megakadályozná, hogy a napfény elérje a felszínt, és olyan globális telet hozna létre, amely évtizedekre fagypont alá süllyesztené a hőmérsékletet.
A Földön minden élet kihalna, még a Nemzetközi Űrállomás is megsemmisülne a törmeléknek köszönhetően. A helyzet csak azoknak lenne túlélhető, akik a föld alatt vagy a víz alatt tartózkodnak, de csak addig, amíg a készleteik kitartanak. Évmilliók kellenének ahhoz, hogy bármilyen életforma újra megjelenjen a bolygón.
Mit tehetnénk a túlélésünk érdekében? Ha bízunk benne, hogy egyes országok kimaradnak a nagyhatalmak háborújából, mindenképpen olyan országot kellene választanunk, amelynek nincs hozzáférése nukleáris fegyverekhez, és nem is érintett nukleáris egyezményekben.
Erre a legjobb esélyünk a déli földtekén van – már ha abból indulunk ki, hogy a nagyhatalmak elsősorban egymást támadják a rakétákkal. Jó célpont lehet Afrika vagy Dél-Amerika. Fontos azt is figyelembe venni, hogy az ózonréteg csökkenése miatt megnő majd a bőrrák és a napégés esélye, míg az aszály következtében kevesebb növény teremne meg a Földön. A legjobb tehát egy nem túl meleg, viszont rengeteg élelmiszertartalékkal rendelkező ország lenne.
Ha mégis az atomtámadás közepén találjuk magunkat, és az első robbanást valahogyan túléltük, azonnal egy stabil épületben kell menedéket keresnünk.
Méghozzá egy olyan túlélőcsomaggal, ami a kötszerek mellett tartalmaz legalább három napra elegendő ivóvizet és tartós élelmet. Továbbá elemes rádiót (a tájékozódáshoz), zseblámpát, sípot (a vészjelzéshez), porálló maszkot, csavarkulcsot, konzervnyitót, tisztasági szereket és térképeket is.
Forrás
Az alábbi gombokkal oszthatod meg a cikket, ha fontosnak találod a mondanivalóját!
Orosz erők irányítatlan rakétákkal lőtték ki az atomreaktornak otthont adó fizikai intézetet. Oroszország rakétákat lőtt ki egy atomreaktorra, annak ellenére, hogy a szakértők figyelmeztettek, ez az akció sugárkatasztrófát okozhat Ukrajnában.
Az orosz erők irányítatlan rakétákkal lőtték ki az Egyesült Államok által finanszírozott, 70 millió dolláros Harkov Fizikai és Technológiai Intézetet, amely egy kutatási célú reaktornak ad otthont. A reaktor nem akkora, mint az erőművekben, de ha megsérülne, akkor is veszélyt jelentene
Milyen következményekkel járna, ha kitörne az atomháború, és hová menekülhetnénk?
Aszály, élelmiszerhiány, éhínség – és ez csak néhány riasztó lehetséges következmény. A legnagyobb esélyünk a déli földtekén lenne a túlélésre.
Mint tudjuk, Vlagyimir Putyin nukleáris háborúval is riogatta a NATO-tagállamokat, amennyiben azok beleavatkoznának az ukrajnai konfliktusba. Reménykedünk is benne, hogy ilyesmire soha nem kerül a sor, de sokakban felmerült a kérdés: mi történne, ha a legborzasztóbb forgatókönyv következne be? És mégis mit tehetünk meg egyéni szinten, hogy óvjuk magunkat? Az Indy100 cikke több szempontból is megvizsgálta a kérdést.
Milyen hatással lenne az atomháború a bolygóra?
Egy atombomba felrobbanásával mintegy öt megatonna fekete szén kerülne a légkörbe. A fekete szén elnyeli a Nap hőjét, mielőtt még az elérné a Földet. Ez légköri lehűlést és megemelkedett fagyszintet okozna, valamint a csapadék 9 százalékos csökkenését.
Mindez kihatna a mezőgazdaságra is, jóval kevesebb növény teremne meg. Ez élelmiszerhiányhoz, sőt, egyes régiókban éhínséghez is vezethetne. Ha ez nem lenne elég, a Föld ózonrétege öt év alatt körülbelül 20-25 százalékkal épülne le, és tíz év alatt körülbelül 8 százalékot vékonyodna. Emiatt gyakoribbá válna a napégés és a bőrrák. Persze ez csak arra a forgatókönyvre vonatkozik, ha nem vetik be a világ összes robbanófejét, az ugyanis azonnal eltörölné a földi életet.
Mi történne, ha minden atombomba egyszerre robbanna fel?
2019-ben összesen 15 ezer nukleáris robbanófej volt található a Földön. Mindössze három kellene ahhoz, hogy a Föld 4500 városa közül bármelyik megsemmisüljön. Az összes elpusztításához így összesen 13 ezer 500 bombára lenne szükség, tehát még maradna is 1500.
Ha mind a 15 ezer robbanófej egyszerre robbanna fel, az 50 km átmérőjű tűzgolyót és olyan robbanáshullámot hozna létre, amely mindent eltörölne 3 ezer kilométeres körzetben. A robbanást a Földön mindenütt hallanák, és a lökéshullám a következő hetekben körbejárná a világot. A gombafelhő elérné a Föld légkörének széleit, majdnem az űrig hatolna. Ha a dél-amerikai Amazonas esőerdőben robbanna fel, az akkora tüzet hozna létre, hogy szinte az egész kontinenst leégetné. A sugárzás mindent kiirtana a robbanás sugarában, és a környék több száz kilométeren át lakhatatlanná válna.
Feltételezések szerint 35 millió tonna urán található a Földön, ami 10 milliárd hirosimai bombának megfelelő mennyiség létrehozásához elegendő. Maradva az Amazonas példájánál, ha ez itt robbanna fel, akkor Dél-Amerika fele láthatná is a villanást.
A robbanás elpusztítaná a legtöbb állatot, tűzviharokat és földrengéseket okozna szerte a bolygón, és romba döntené a városokat. A robbanás nyomán 100 kilométer átmérőjű kráter jönne létre, amelynek törmelékei olyan messzire szóródnának, hogy egy része az űrben kötne ki. A keletkező hamufelhő beborítaná a bolygót, megakadályozná, hogy a napfény elérje a felszínt, és olyan globális telet hozna létre, amely évtizedekre fagypont alá süllyesztené a hőmérsékletet.
A Földön minden élet kihalna, még a Nemzetközi Űrállomás is megsemmisülne a törmeléknek köszönhetően. A helyzet csak azoknak lenne túlélhető, akik a föld alatt vagy a víz alatt tartózkodnak, de csak addig, amíg a készleteik kitartanak. Évmilliók kellenének ahhoz, hogy bármilyen életforma újra megjelenjen a bolygón.
Mit tehetnénk a túlélésünk érdekében? Ha bízunk benne, hogy egyes országok kimaradnak a nagyhatalmak háborújából, mindenképpen olyan országot kellene választanunk, amelynek nincs hozzáférése nukleáris fegyverekhez, és nem is érintett nukleáris egyezményekben.
Erre a legjobb esélyünk a déli földtekén van – már ha abból indulunk ki, hogy a nagyhatalmak elsősorban egymást támadják a rakétákkal. Jó célpont lehet Afrika vagy Dél-Amerika. Fontos azt is figyelembe venni, hogy az ózonréteg csökkenése miatt megnő majd a bőrrák és a napégés esélye, míg az aszály következtében kevesebb növény teremne meg a Földön. A legjobb tehát egy nem túl meleg, viszont rengeteg élelmiszertartalékkal rendelkező ország lenne.
Ha mégis az atomtámadás közepén találjuk magunkat, és az első robbanást valahogyan túléltük, azonnal egy stabil épületben kell menedéket keresnünk.
Méghozzá egy olyan túlélőcsomaggal, ami a kötszerek mellett tartalmaz legalább három napra elegendő ivóvizet és tartós élelmet. Továbbá elemes rádiót (a tájékozódáshoz), zseblámpát, sípot (a vészjelzéshez), porálló maszkot, csavarkulcsot, konzervnyitót, tisztasági szereket és térképeket is.
Forrás
Az alábbi gombokkal oszthatod meg a cikket, ha fontosnak találod a mondanivalóját!