Figyelem!!!Újabb rendkívüli, soron kívüli nyugdíjemelés jöhet Magyarországon - ÍME a részletek:
A nyugdíjasok által a mindennapokban érzékelt áremelkedés ráadásul az általános mértéknél sokkal magasabb – hívja fel a figyelmet a Portfolión megjelent írásában Farkas András, nyugdíjszakértő. Júliusban a nyugdíjas fogyasztóiár-index a júniusi 11,8 százalékról 13,8 százalékra nőtt, vagyis egy gyors utólagos korrekció – még a novemberi, törvényben előírt emelési kiigazítás előtt – abszolút indokolt lenne – véli a szakértő, aki szerint a szeptemberi emelés mértéke a nyugdíjas infláció és az eddigi nyugdíjemelés különbözete, azaz 13,8 – 8,9 = 4,9% lehetne.
Ez az emelés hozzávetőlegesen 200 milliárdos többletkiadást jelentene a nyugdíjkasszában (és további 30-40 milliárdos plusz kiadási tételt az egyéb juttatásokat biztosító alrendszerekben), amire a fedezetet bőségesen megteremtheti az állam áfa-bevételének a megugró árak miatti elképesztő ütemű növekedése – írja a szakértő.
A nyugdíjasok által a mindennapokban érzékelt áremelkedés ráadásul az általános mértéknél sokkal magasabb, hiszen a fogyasztói kosaruk közel egyharmadát kitevő élelmiszerek ára a júniusi 22,1% után 27%-kal emelkedett júliusban, nem is beszélve egyes élelmiszerek árának 37-66% körüli emelkedéséről – írta Farkas András, és rámutatott, hogy a nyugdíjemelési korrekcióknak kulcsszerepe van abban, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke ne szakadjon be, de a korrekció békeidőszakra tervezett eljárása nem megfelelő a jelenlegi veszélyhelyzetben – ezért a nyugdíjak vásárlóértéke a megnyugtatónak szánt kormányzati kommunikáció dacára hónapról-hónapra romlik.
Különösen az átlagosnál kisebb nyugdíjban részesülők kerülnek egyre meredekebb elszegényedési csúszdára. A már nem csak relatív – az aktív keresőkhöz viszonyított – elszegényedés különösen a legalsó jövedelmi tizedbe tartozó háromszázezer nyugdíjast sújtja, ezért is javaslom hónapok óta, hogy a nyugdíjprémiumra évente félretett 25 milliárd forint nagyságrendű összeget közöttük kellene haladéktalanul kiosztani
– hívja fel a figyelmet a szakértő, aki szerint a háromszázezer legszegényebb nyugdíjasnak fejenként 80 ezer forintot lehetne azonnali juttatásként szétosztani ebből a 25 milliárdos tartalékból.
Júliusban a rendkívüli évközi nyugdíjemelés miatt 3,9 százalékkal emelt összegű nyugdíjban részesültek a jogosultak, az ezt megelőző hónapokra járó 3,9 százalékos emelést pedig egyben kifizették a részükre. Az átlagnyugdíj az emelés nyomán 167 ezer forintra nőtt, vagyis havi szinten 6 ezer forint, éves szinten 13 hónap x 6 ezer = 78 ezer forint plusz juttatást jelentett. Ez az összeg azonban édeskevés az elszabadult pénzromlás hatásainak kivédésére. Miközben a nyugdíjak 2022-ben eddig összesen 8,9%-kal emelkedtek, az infláció júniusban már 11,7%-os, júliusban 13,7%-os volt, és az emelkedés sajnos töretlen!
Forrás
A nyugdíjasok által a mindennapokban érzékelt áremelkedés ráadásul az általános mértéknél sokkal magasabb – hívja fel a figyelmet a Portfolión megjelent írásában Farkas András, nyugdíjszakértő. Júliusban a nyugdíjas fogyasztóiár-index a júniusi 11,8 százalékról 13,8 százalékra nőtt, vagyis egy gyors utólagos korrekció – még a novemberi, törvényben előírt emelési kiigazítás előtt – abszolút indokolt lenne – véli a szakértő, aki szerint a szeptemberi emelés mértéke a nyugdíjas infláció és az eddigi nyugdíjemelés különbözete, azaz 13,8 – 8,9 = 4,9% lehetne.
Ez az emelés hozzávetőlegesen 200 milliárdos többletkiadást jelentene a nyugdíjkasszában (és további 30-40 milliárdos plusz kiadási tételt az egyéb juttatásokat biztosító alrendszerekben), amire a fedezetet bőségesen megteremtheti az állam áfa-bevételének a megugró árak miatti elképesztő ütemű növekedése – írja a szakértő.
A nyugdíjasok által a mindennapokban érzékelt áremelkedés ráadásul az általános mértéknél sokkal magasabb, hiszen a fogyasztói kosaruk közel egyharmadát kitevő élelmiszerek ára a júniusi 22,1% után 27%-kal emelkedett júliusban, nem is beszélve egyes élelmiszerek árának 37-66% körüli emelkedéséről – írta Farkas András, és rámutatott, hogy a nyugdíjemelési korrekcióknak kulcsszerepe van abban, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke ne szakadjon be, de a korrekció békeidőszakra tervezett eljárása nem megfelelő a jelenlegi veszélyhelyzetben – ezért a nyugdíjak vásárlóértéke a megnyugtatónak szánt kormányzati kommunikáció dacára hónapról-hónapra romlik.
Különösen az átlagosnál kisebb nyugdíjban részesülők kerülnek egyre meredekebb elszegényedési csúszdára. A már nem csak relatív – az aktív keresőkhöz viszonyított – elszegényedés különösen a legalsó jövedelmi tizedbe tartozó háromszázezer nyugdíjast sújtja, ezért is javaslom hónapok óta, hogy a nyugdíjprémiumra évente félretett 25 milliárd forint nagyságrendű összeget közöttük kellene haladéktalanul kiosztani
– hívja fel a figyelmet a szakértő, aki szerint a háromszázezer legszegényebb nyugdíjasnak fejenként 80 ezer forintot lehetne azonnali juttatásként szétosztani ebből a 25 milliárdos tartalékból.
Júliusban a rendkívüli évközi nyugdíjemelés miatt 3,9 százalékkal emelt összegű nyugdíjban részesültek a jogosultak, az ezt megelőző hónapokra járó 3,9 százalékos emelést pedig egyben kifizették a részükre. Az átlagnyugdíj az emelés nyomán 167 ezer forintra nőtt, vagyis havi szinten 6 ezer forint, éves szinten 13 hónap x 6 ezer = 78 ezer forint plusz juttatást jelentett. Ez az összeg azonban édeskevés az elszabadult pénzromlás hatásainak kivédésére. Miközben a nyugdíjak 2022-ben eddig összesen 8,9%-kal emelkedtek, az infláció júniusban már 11,7%-os, júliusban 13,7%-os volt, és az emelkedés sajnos töretlen!
Forrás