Újabb nyugdíjkorhatár-emelés jöhet Magyarországon, amennyiben... - Mutatjuk a részleteket:
A magyar nemzet elöregedése nem csupán azért jelent problémát, mert "elfogyunk", hanem ezért is, mivel egyre kevesebb a munkavállaló, a nyugdíjasok pedig egyre többen vannak.
A népszámlálás eredményét nemrégiben tette közzé a KSH, ezek szerint nem állunk túl jól utánpótlás ügyében. A jelenlegi nyugdíjasokat még kevésbé érinti rosszul a kereső-eltartott arány, ám a következő években a ez rendre nagyobb problémát okozhat majd, mígnem a nyugdíjkiosztás rendszere változtatásra szorulhat.
Mostanság érkezik el az egyik első drasztikus - a nyugdíjrendszert is érintő változás a munkavállaló korosztályt illetően. A második világháború után született "baby boomer" generáció tömeges nyugdíjazása krízishelyzetet jelenthet, de ettől függetlenül manapság is komoly problémákkal küzd a hazai rendszer.
A KSH becslései alapján az időskori ellátottsági ráta négy évvel ezelőtt 31,7% volt, tehát 1000 munkavállalóra 317 nyugdíjas eltartása jutott. Ez a szám hatodával emelkedhet 2030-ra. Ez az EU-s átlag alatt marad, ettől függetlenül nem kecsegtet semmi jóval. A Pénzcentrum szerint "Az elöregedő társadalom ugyanis idővel összeroppanthatja a már most is látható módon egyre gyengébb lábakon álló nyugdíjrendszerünket."
A 2019-es szinthez képest - a KSH részletes elemzése szerint - 2062-re, amennyiben a döntéshozók nem változtatnak a nyugdíjrendszeren, komoly gondokkal kell szembesülnünk. Szinte négy évtized múlva ugyanis 536 nyugdíjas eltartásának terhe nyomja majd 1000 dolgozó vállát az egyéb jelentős, közösen viselt adóterhek mellett.
Magyarországon a felosztó-kirovó rendszer szerint kapják meg az idősek az ellátást, tehát a dolgozók befizetéseiből állja az állam a kifizetett nyugdíjakat. Az aktív korúak, tehát a jelen pillanatban alkalmazásban álló emberek nem a saját jövőbeli ellátásukat finanszírozzák, épp ellenkezőleg, ők tartják el azokat, akik már letudták a kötelező munkaéveket.
Ez a szisztéma nem tartható az örökkévalóságig. Több megoldás is létezik, de mindnek megvan a maga árnyoldala. Egyik ilyen javaslat a nyugdíjkorhatár emelése, ám ez a lépés igen nagy elégedetlenséget válthat ki a dolgozó emberek körében. A másik elgondolás a második "baby boom" generáció előmozdítása különböző - a fiatalokat szülővé válásra ösztönző - gazdasági intézkedésekkel.
A problémára azonban ezek a motivációs kezdeményezések sem nyújtanak teljes körű megoldást, a születésszám alakulása még messze elmarad a szükségestől. A legutóbbi népszámlálás óta csaknem félmillióval vagyunk kevesebben.
Forrás
A magyar nemzet elöregedése nem csupán azért jelent problémát, mert "elfogyunk", hanem ezért is, mivel egyre kevesebb a munkavállaló, a nyugdíjasok pedig egyre többen vannak.
A népszámlálás eredményét nemrégiben tette közzé a KSH, ezek szerint nem állunk túl jól utánpótlás ügyében. A jelenlegi nyugdíjasokat még kevésbé érinti rosszul a kereső-eltartott arány, ám a következő években a ez rendre nagyobb problémát okozhat majd, mígnem a nyugdíjkiosztás rendszere változtatásra szorulhat.
Mostanság érkezik el az egyik első drasztikus - a nyugdíjrendszert is érintő változás a munkavállaló korosztályt illetően. A második világháború után született "baby boomer" generáció tömeges nyugdíjazása krízishelyzetet jelenthet, de ettől függetlenül manapság is komoly problémákkal küzd a hazai rendszer.
A KSH becslései alapján az időskori ellátottsági ráta négy évvel ezelőtt 31,7% volt, tehát 1000 munkavállalóra 317 nyugdíjas eltartása jutott. Ez a szám hatodával emelkedhet 2030-ra. Ez az EU-s átlag alatt marad, ettől függetlenül nem kecsegtet semmi jóval. A Pénzcentrum szerint "Az elöregedő társadalom ugyanis idővel összeroppanthatja a már most is látható módon egyre gyengébb lábakon álló nyugdíjrendszerünket."
A 2019-es szinthez képest - a KSH részletes elemzése szerint - 2062-re, amennyiben a döntéshozók nem változtatnak a nyugdíjrendszeren, komoly gondokkal kell szembesülnünk. Szinte négy évtized múlva ugyanis 536 nyugdíjas eltartásának terhe nyomja majd 1000 dolgozó vállát az egyéb jelentős, közösen viselt adóterhek mellett.
Magyarországon a felosztó-kirovó rendszer szerint kapják meg az idősek az ellátást, tehát a dolgozók befizetéseiből állja az állam a kifizetett nyugdíjakat. Az aktív korúak, tehát a jelen pillanatban alkalmazásban álló emberek nem a saját jövőbeli ellátásukat finanszírozzák, épp ellenkezőleg, ők tartják el azokat, akik már letudták a kötelező munkaéveket.
Ez a szisztéma nem tartható az örökkévalóságig. Több megoldás is létezik, de mindnek megvan a maga árnyoldala. Egyik ilyen javaslat a nyugdíjkorhatár emelése, ám ez a lépés igen nagy elégedetlenséget válthat ki a dolgozó emberek körében. A másik elgondolás a második "baby boom" generáció előmozdítása különböző - a fiatalokat szülővé válásra ösztönző - gazdasági intézkedésekkel.
A problémára azonban ezek a motivációs kezdeményezések sem nyújtanak teljes körű megoldást, a születésszám alakulása még messze elmarad a szükségestől. A legutóbbi népszámlálás óta csaknem félmillióval vagyunk kevesebben.
Forrás