Nagyobb erejű földrengés várható Magyarországon
Ötös-hatos erejűre lehet számítani a szakember szerint.
Előre jelezhetőek-e a földrengések és ha igen, mennyivel? – ez volt az egyik (legfontosabb) témája Kovács Istvánnak, a soproni Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársának és az MTA Lendület-kutatócsoport vezetőjének előadásán Badacsonytördemicen*.
* A helyszín talán kevésbé lehet ismert, ugyanakkor választása indokolt, hiszen Badacsonytördemicen található a tavaly létesített Geodinamikai Állomás, ami jelentős szerepet játszhat a földrengéseket megelőző földtani folyamatok azonosításában. Konkrétabban: Európa egyik tektonikailag legdinamikusabb területén, a kiemelten földrengésveszélyes Vráncsa-zónát is magában foglaló Kárpát-kanyarban zajló komplex geológiai folyamatok mélyebb megértésében.
Kovács szerint bizonyos módszerekkel láthatóak, hogy a rengéseket tipikus jelek előzik meg, „de nem lehet megmondani, hogy pontosan mikor és hol következik be a rengés. Vannak azonban jelek, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy a közelben egy nagyobb rengés a küszöbön áll.
Mivel a nagyobb rengések valószínűsége 50 évente van, a korábbi földmozgások időpontja ismeretében hazánkban is küszöbön állhat egy ötös-hatos rengés”.
Mit mond erről a Richter-skála?
Az 5,0–5,9-es közepes erősségű földrengésnek számít, amely során a szerkezetileg gyenge épületekben komoly károk is keletkezhetnek – évente 800 ilyen tapasztalható világszerte. Az 6,0–6,9-es erősségű már az erősebb épületek is megrongálja, akár az epicentrumtól 50–80 km-es távolságban is – évente 120 akad belőle a világban.
Ötös-hatos erejűre lehet számítani a szakember szerint.
Előre jelezhetőek-e a földrengések és ha igen, mennyivel? – ez volt az egyik (legfontosabb) témája Kovács Istvánnak, a soproni Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársának és az MTA Lendület-kutatócsoport vezetőjének előadásán Badacsonytördemicen*.
* A helyszín talán kevésbé lehet ismert, ugyanakkor választása indokolt, hiszen Badacsonytördemicen található a tavaly létesített Geodinamikai Állomás, ami jelentős szerepet játszhat a földrengéseket megelőző földtani folyamatok azonosításában. Konkrétabban: Európa egyik tektonikailag legdinamikusabb területén, a kiemelten földrengésveszélyes Vráncsa-zónát is magában foglaló Kárpát-kanyarban zajló komplex geológiai folyamatok mélyebb megértésében.
Kovács szerint bizonyos módszerekkel láthatóak, hogy a rengéseket tipikus jelek előzik meg, „de nem lehet megmondani, hogy pontosan mikor és hol következik be a rengés. Vannak azonban jelek, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy a közelben egy nagyobb rengés a küszöbön áll.
Mivel a nagyobb rengések valószínűsége 50 évente van, a korábbi földmozgások időpontja ismeretében hazánkban is küszöbön állhat egy ötös-hatos rengés”.
Mit mond erről a Richter-skála?
Az 5,0–5,9-es közepes erősségű földrengésnek számít, amely során a szerkezetileg gyenge épületekben komoly károk is keletkezhetnek – évente 800 ilyen tapasztalható világszerte. Az 6,0–6,9-es erősségű már az erősebb épületek is megrongálja, akár az epicentrumtól 50–80 km-es távolságban is – évente 120 akad belőle a világban.