Megszólalt a család Vágó István temetése ügyében,sokkolta a rajongókat a hír

Megszólalt a család Vágó István temetése ügyében,sokkolta a rajongókat a hír


Bár már napok teltek el a letaglózó hír óta, miszerint váratlanul elhunyt az ország kvízmestere, Vágó István, a legendás televíziós tisztelői képtelenek felocsúdni.

A 74 esztendős tévés halála óta a döbbenet az úr, sokan nem is akarják elhinni, hogy a hatalmas lexikális tudásával mindenkit lenyűgöző Vágó nincs többé. A család egyelőre néma gyászba burkolózik, és noha azt gondolhatnánk, a népszerű tévéstől rengetegen szeretnének végső búcsút venni, úgy értesültünk, a szerettei inkább csendben, a lehető legszűkebb körben kísérnék az utolsó útjára. Ezzel kapcsolatban kerestük Vágó István fiát, Pétert, aki megerősítette, zárt körű szertartást terveznek, amikor pedig a temetés helyszíne és időpontja felől érdeklődtünk, kedves, ám hallhatóan megtört hangon válaszolt.

– Ezt nem fogják tudni – mondta, majd elköszönt.

Azt egyelőre nem tudni, a népszerű tévést a saját halottjának tekintő Demokratikus Koalíció szervez-e külön búcsúztatót, avagy a családdal egyeztetve vesznek majd részt a gyászszertartáson, mint ahogy egyelőre arról sincs információ, hogy azoknak, akik tisztelték és szerették Vágó Istvánt, lesz-e módjuk méltóképpen megemlékezni róla.

A népszerű műsorvezető halálának körülményeit egyelőre szintén homály fedi, annyi azonban bizonyos, hogy Vágó István tragikus hirtelenséggel hunyt el az otthonában. A tévés sosem beszél arról, hogy súlyos betegséggel küzdene, sőt, korábban hangsúlyozta, ha egyszer eljön az ideje, nem szeretne hosszú, súlyos betegeskedés után, fájdalmak között távozni. Erről legutóbb februárban, a születésnapja alkalmából készített interjúban beszélt.

– Apámat már túléltem, anyám szép, hosszú kort ért meg, kilencvenegy éves volt, amikor elment. Hogy aztán melyik lesz bennem a domináns, az anyai ág vagy az apai, azt majd megmondom a végén – mondta a Best magazinnak, majd arra is kitért, hogy az elmúlástól nem tart. – Attól én sose féltem, most sem, a betegségtől viszont félek. Inkább az a kérdés foglalkoztat, mennyire lehetek még hasznos a szűkebb és tágabb környezetem számára.

Forrás