Változtak az öröklési szabályok: legyen résen, különben elvész a vagyon - ÍME
1-jétől, ha nincs fellelhető örököse az elhunytnak, akkor a belföldi ingatlanja és az ott található ingóságok is a települési önkormányzat tulajdonába kerülnek, közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.
A szombaton hatályba lépett új szabályokról alapján örökös híján nem az állam, hanem az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat örököl. Aki szeretné megelőzni, hogy a hagyatéka később jogvitákat okozzon, végintézkedéssel maga döntheti el, kinek szánja az egyes vagyontárgyakat.
Automatikusan az állam lesz a törvényes örökös
Az önkormányzatnak lehetősége van visszautasítani az örökséget; ekkor az állam mint szükségképpeni törvényes örökös örököl.
Automatikusan az állam lesz az örökös abban az esetben is, ha az elhunytnak egyébként vannak örökösei, de mindannyian visszautasították az örökséget, például a hagyatékot terhelő adósságok miatt. Az állam mint törvényes örökös nem utasíthatja vissza az örökséget.
Az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét művelési ágban nyilvántartott területek, termőföldek, illetve agrárgazdasághoz tartozásuk esetén a mezőgazdasági termelést szolgáló eszközök és az állatállomány mint hagyatéki vagyontárgyak sem szállhatnak át a települési önkormányzatra, még más örökös hiányában sem.
Ha nincs rokona, ne habozzon végrendelkezni Mindenképpen érdemes végrendelkeznie annak, akinek nincs rokonsága, aki örökölne utána. Így meg tudja előzni, hogy a hagyatéka jogvitákat okozzon.
Előfordulhat, hogy egy autó sorsát az fogja eldönteni, a garázsban vagy az utcán hagyták-e.
„A bankszámlák pedig nem számítanak ingatlanon található vagyontárgyaknak, de ismert olyan bírói gyakorlat is, amely a bankbetétet mégis annak minősíti, ha az örökhagyó a lakásban tartotta a betétkönyvet” – magyarázta Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi ügyvezetője.
Még inkább gondban vannak az élettársak
Kitértek az élettársakra is, akik kifejezetten sérülékeny helyzetbe kerülhetnek végrendelet nélkül.
Még azt is bizonyítania kell a túlélő élettársnak, hogy a személyes tárgyai – ruhái, könyvei –, amelyek az örökhagyó házában voltak, nem tartoznak a hagyatékhoz és azokat nem az önkormányzat örökli.
Végrendeletet akár kézzel írva is lehet készíteni, de aki szeretné biztosítani, hogy valóban ahhoz kerüljön a vagyona, akinek szánta, érdemes szakértőhöz – közjegyzőhöz vagy ügyvédhez – fordulnia.
Egy végrendeletnek ugyanis szigorú tartalmi és formai követelményeknek kell megfelelnie, és elég egy apró hiba, hogy érvénytelen legyen.
A közjegyzői okiratba foglalt végrendelet további előnye, hogy a végrendelkezés tényét minden esetben bejegyzik a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába.
Ez garancia arra, hogy biztosan előkerül és figyelembe veszik a hagyatéki tárgyaláson, ezáltal a végrendelkező akarata érvényesül.
Forrás
1-jétől, ha nincs fellelhető örököse az elhunytnak, akkor a belföldi ingatlanja és az ott található ingóságok is a települési önkormányzat tulajdonába kerülnek, közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.
A szombaton hatályba lépett új szabályokról alapján örökös híján nem az állam, hanem az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat örököl. Aki szeretné megelőzni, hogy a hagyatéka később jogvitákat okozzon, végintézkedéssel maga döntheti el, kinek szánja az egyes vagyontárgyakat.
Automatikusan az állam lesz a törvényes örökös
Az önkormányzatnak lehetősége van visszautasítani az örökséget; ekkor az állam mint szükségképpeni törvényes örökös örököl.
Automatikusan az állam lesz az örökös abban az esetben is, ha az elhunytnak egyébként vannak örökösei, de mindannyian visszautasították az örökséget, például a hagyatékot terhelő adósságok miatt. Az állam mint törvényes örökös nem utasíthatja vissza az örökséget.
Az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét művelési ágban nyilvántartott területek, termőföldek, illetve agrárgazdasághoz tartozásuk esetén a mezőgazdasági termelést szolgáló eszközök és az állatállomány mint hagyatéki vagyontárgyak sem szállhatnak át a települési önkormányzatra, még más örökös hiányában sem.
Ha nincs rokona, ne habozzon végrendelkezni Mindenképpen érdemes végrendelkeznie annak, akinek nincs rokonsága, aki örökölne utána. Így meg tudja előzni, hogy a hagyatéka jogvitákat okozzon.
Előfordulhat, hogy egy autó sorsát az fogja eldönteni, a garázsban vagy az utcán hagyták-e.
„A bankszámlák pedig nem számítanak ingatlanon található vagyontárgyaknak, de ismert olyan bírói gyakorlat is, amely a bankbetétet mégis annak minősíti, ha az örökhagyó a lakásban tartotta a betétkönyvet” – magyarázta Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi ügyvezetője.
Még inkább gondban vannak az élettársak
Kitértek az élettársakra is, akik kifejezetten sérülékeny helyzetbe kerülhetnek végrendelet nélkül.
Még azt is bizonyítania kell a túlélő élettársnak, hogy a személyes tárgyai – ruhái, könyvei –, amelyek az örökhagyó házában voltak, nem tartoznak a hagyatékhoz és azokat nem az önkormányzat örökli.
Végrendeletet akár kézzel írva is lehet készíteni, de aki szeretné biztosítani, hogy valóban ahhoz kerüljön a vagyona, akinek szánta, érdemes szakértőhöz – közjegyzőhöz vagy ügyvédhez – fordulnia.
Egy végrendeletnek ugyanis szigorú tartalmi és formai követelményeknek kell megfelelnie, és elég egy apró hiba, hogy érvénytelen legyen.
A közjegyzői okiratba foglalt végrendelet további előnye, hogy a végrendelkezés tényét minden esetben bejegyzik a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába.
Ez garancia arra, hogy biztosan előkerül és figyelembe veszik a hagyatéki tárgyaláson, ezáltal a végrendelkező akarata érvényesül.
Forrás