Belázasodott velencei tavi villájában, hiába került kórházba, 51 évesen meghalt Magyarország egyik leggazdagabb embere
A dúsgazdag likőrkirályt fiatalon ragadta el a halál.
Magyarország egyik leggazdagabb embere volt. Ő volt a Fradi elnöke, a dúsgazdag likőrgyáros, Gschwindt Ernő, akit 51 évesen ragadott el a halál.
Német katolikus nemesi dúsgazdag családba született 1881 szeptemberében. Édesapja tulajdonában volt a nagy hírű Gschwindt szesz-, élesztő-, likőr- és rumgyár. A fiú Pesten bölcsészetet hallgatott, majd a heidelbergi egyetemen tanult kémiát, mellette pedig a kereskedelmi akadémiát is elvégezte. Tudatosan készítették arra, hogy átvegye a gyár irányítását. 1901-ben az apja révén egy Baross utcai hatalmas bérház került a 20 éves Gschwindt Ernő tulajdonába, majd a József körút 58. szám alatti és a Károlyi út 14. számnál található bérház is a nevére került. Egy ilyen bérházban akkoriban száz-százhúsz lakás volt, s mindegyiket kiadták.
1907-ben aztán, 26 éves korában átvette a gyár irányítását. Addig jobbára autóversenyzőként került be a neve az újságokba, a Fiat gépkocsijával számtalan túraversenyt nyert. Az autósport akkoriban kifejezetten luxusnak számított, gondoljuk csak el, hogy csupán néhány éve jelentek meg az első autók, s Magyarországon sem sok furikázott belőlük. Pesten például csak a tehetősek engedhették meg maguknak a gépkocsit, s ekkoriban nem volt több kétszáznál a városban. Később a szerelem is rátalál, és elvette feleségül dr. Tőry Gusztáv igazságügyi államtitkár Edith nevű leányát.
1914-ben kitört a világháború. Gschwindt Ernő számára nem volt kérdés, hogy a harcmezőre megy, ahol négy évet szolgált és több harcban is részt vett. Aztán visszatért a likőrgyárba és a cég kiemelkedő eredményeket ért el. Ferencvárosi kötődésűként és a helyi labdarúgócsapat tehetős szurkolójaként elvállalta 1923-ban, hogy ő legyen az FTC elnöke. Ritka kivételként, szinte mindenki rá gondolt a klubnál, amikor elnököt kerestek. Meghaladta a korát. Amikor 1924-ben például a magyar-válogatott csúfos, 3:0-s vereséget szenvedett Egyiptomtól a párizsi olimpián, Gschwindt volt az első, aki kijelentette, ideje, hogy bevezessék Magyarországon a profi futballt. Úgy érezte ugyanis, eljött az idő, hogy az amatőr és a profi sport szétváljon, ebben látta a játék hazai fejlődésének garanciáját. Pénzt is áldozott rá, nem véletlen, hogy a profi státusz bevezetése után a Fradi is szárnyalt. 1929-ben mégis a lemondását fontolgatta, ám meggyőzték a maradásról.
Kritikus volt, 1930-ban például kijelentette, a magyar sport legnagyobb veszedelmének tartja a...
A cikk IDE kattintva folytatódik!
A dúsgazdag likőrkirályt fiatalon ragadta el a halál.
1914-ben kitört a világháború. Gschwindt Ernő számára nem volt kérdés, hogy a harcmezőre megy, ahol négy évet szolgált és több harcban is részt vett. Aztán visszatért a likőrgyárba és a cég kiemelkedő eredményeket ért el. Ferencvárosi kötődésűként és a helyi labdarúgócsapat tehetős szurkolójaként elvállalta 1923-ban, hogy ő legyen az FTC elnöke. Ritka kivételként, szinte mindenki rá gondolt a klubnál, amikor elnököt kerestek. Meghaladta a korát. Amikor 1924-ben például a magyar-válogatott csúfos, 3:0-s vereséget szenvedett Egyiptomtól a párizsi olimpián, Gschwindt volt az első, aki kijelentette, ideje, hogy bevezessék Magyarországon a profi futballt. Úgy érezte ugyanis, eljött az idő, hogy az amatőr és a profi sport szétváljon, ebben látta a játék hazai fejlődésének garanciáját. Pénzt is áldozott rá, nem véletlen, hogy a profi státusz bevezetése után a Fradi is szárnyalt. 1929-ben mégis a lemondását fontolgatta, ám meggyőzték a maradásról.
Kritikus volt, 1930-ban például kijelentette, a magyar sport legnagyobb veszedelmének tartja a...
A cikk IDE kattintva folytatódik!