Baloldali tüntetőkbe lőttek Budapesten, május 23-án - Halálos áldozatokat követelt a...
Szombaton, május 23-án éppen 114 éve, hogy – mint oly sokszor a történelem során – csatatérré változtak a magyar főváros utcái. A munkásmozgalom addig sosem látott méretű megmozdulást szervezett Budapesten, ráadásul számos más város lakossága csatlakozott a tiltakozáshoz. Az Országgyűlés épülete felé menetelő demonstrálókra végül tízezer fegyverest vezényeltek ki és közéjük lőttek.
Az időpont: 1912. május 23., a vérvörös csütörtök
Május 23-a Magyarország XX. századi politikatörténetének egyik fekete napjaként maradt emlékezetes. 1912-ben ezen a napon véres események játszódtak le a székesfőváros utcáin, miután a magyar munkásosztály első igazán nagyszabású tüntetésére válaszul a hadsereg túlzottan erőszakosan lépett fel.
A demonstrációt az ellenzéki Szociáldemokrata Párt az ország munkásságához intézett felhívása előzte meg. A szociáldemokrata irányzattal szimpatizálók már az 1870-es években, vagyis a dualizmus korai időszakában elkezdték hirdetni a politikai jogok kiterjesztésére és a munkakörülmények javítására vonatkozó vízióikat.
Petőfi Sándor A Nép című költeményének híres sora, a „Haza csak ott van, ahol jog is van” az egyik mottójává vált az 1912-es óriási megmozdulásnak, némi párhuzamot vonva ezzel az 1848-as forradalmi, liberális eszményekkel.
A további részleteket ITT olvashatja!
Május 23-a Magyarország XX. századi politikatörténetének egyik fekete napjaként maradt emlékezetes. 1912-ben ezen a napon véres események játszódtak le a székesfőváros utcáin, miután a magyar munkásosztály első igazán nagyszabású tüntetésére válaszul a hadsereg túlzottan erőszakosan lépett fel.
Petőfi Sándor A Nép című költeményének híres sora, a „Haza csak ott van, ahol jog is van” az egyik mottójává vált az 1912-es óriási megmozdulásnak, némi párhuzamot vonva ezzel az 1848-as forradalmi, liberális eszményekkel.
A további részleteket ITT olvashatja!