Most jött! Nemcsak Sulyok Tamástól válik meg a Tisza-kormány
A kormány szombaton nyújtotta be az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely nem csupán személyi változásokról, hanem az állami intézményrendszer alapvető átalakításáról szól.
A javaslat célja a végrehajtó hatalom korlátozása és a demokratikus fékek újbóli megerősítése.
Magyar Péter miniszterelnök a benyújtás kapcsán hangsúlyozta:
„Meggyőződésünk, hogy a mostani módosítás egy újabb fontos lépés a működő és emberséges Magyarország felé. Az Országgyűlésnek ma benyújtásra kerülő minden egyes rendelkezés ugyanazt a célt szolgálja, hogy a magyar államot soha többé ne ejthesse senki foglyul.”
Sulyok Tamás államfő megbízatása megszűnik
Az egyik legfontosabb politikai lépés a köztársasági elnök leváltása. A módosítás záró rendelkezései közé beillesztett rövid passzus kimondja:
„Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.”
A kormányfő indoklása szerint Sulyok Tamás nem töltötte be megfelelően funkcióját, és aktívan támogatta azokat a folyamatokat, amelyek a korábbi kormányzás alatt leépítették a jogállami normákat.
Mandátumkorlátozás és parlamenti változások
A javaslat értelmében bevezetik a parlamenti képviselők cikluskorlátozását: a jövőben az nem választható képviselőnek, aki már összesen legalább 12 évig töltötte be a tisztséget, vagy akit már háromszor megválasztottak. Fontos, hogy a szabályozás a jelenlegi képviselőkre nem vonatkozik. A cél a politikai közösség megújítása és a szemléletmódok sokszínűségének biztosítása. Ugyanakkor az Országgyűlési Őrség megszűnik, feladatait a Terrorelhárítási Központ és a Készenléti Rendőrség veszi át.
Alkotmánybíróság és bírói önigazgatás
A kormányzat az Alkotmánybíróság (AB) hatásköreinek visszaállításával egyidejűleg a 70 év feletti alkotmánybírákat kényszernyugdíjazná, köztük Polt Pétert is. Bár a lépés szakmai körökben jogi aggályokat vet fel – különösen az életkor alapú diszkrimináció és az EU-s normák miatt –, a kabinet a jogállami helyreállítás részeként tekint rá. Emellett a bírói függetlenség erősítése érdekében módosul az OBH és a Kúria elnökének választási rendje: a jövőben a bírák által javasolt három-három jelölt közül választhat az Országgyűlés, az elnökök pedig bírói kezdeményezésre visszahívhatókká válnak.
Vagyonvisszaszerzés és a bürokratikus túlsúly csökkentése
Létrejön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH), amely a közvagyon védelmét és az azzal való visszaélések feltárását hivatott szolgálni.
Ezzel egy időben a Költségvetési Tanács elveszíti vétójogát,
mivel a kormány szerint a költségvetés elfogadása kizárólag a demokratikusan választott Országgyűlés felelőssége.
Jelentős egyszerűsítés, hogy a korábbi 36 tárgykör helyett szűkítik a "sarkalatos" törvények körét, így a jövőben több területen – például a címerhasználat vagy az MNB szabályozása kapcsán – egyszerű többséggel is dönthet a törvényhozás.
Búcsú a vármegyéktől
A módosítás véglegesíti a "vármegye" elnevezés eltörlését, visszatérve a megyei elnevezéshez. Bár a névváltoztatás több mint ezer jogszabályt és jelentős adminisztratív költséget érint, a folyamat már megkezdődött, és a jövőben a hivatalos állami nyelvhasználatból is kikerül az elmúlt években bevezetett elnevezés.
Forrás
Magyar Péter miniszterelnök a benyújtás kapcsán hangsúlyozta:
Sulyok Tamás államfő megbízatása megszűnik
Az egyik legfontosabb politikai lépés a köztársasági elnök leváltása. A módosítás záró rendelkezései közé beillesztett rövid passzus kimondja:
„Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.”
A kormányfő indoklása szerint Sulyok Tamás nem töltötte be megfelelően funkcióját, és aktívan támogatta azokat a folyamatokat, amelyek a korábbi kormányzás alatt leépítették a jogállami normákat.
Mandátumkorlátozás és parlamenti változások
A javaslat értelmében bevezetik a parlamenti képviselők cikluskorlátozását: a jövőben az nem választható képviselőnek, aki már összesen legalább 12 évig töltötte be a tisztséget, vagy akit már háromszor megválasztottak. Fontos, hogy a szabályozás a jelenlegi képviselőkre nem vonatkozik. A cél a politikai közösség megújítása és a szemléletmódok sokszínűségének biztosítása. Ugyanakkor az Országgyűlési Őrség megszűnik, feladatait a Terrorelhárítási Központ és a Készenléti Rendőrség veszi át.
Alkotmánybíróság és bírói önigazgatás
A kormányzat az Alkotmánybíróság (AB) hatásköreinek visszaállításával egyidejűleg a 70 év feletti alkotmánybírákat kényszernyugdíjazná, köztük Polt Pétert is. Bár a lépés szakmai körökben jogi aggályokat vet fel – különösen az életkor alapú diszkrimináció és az EU-s normák miatt –, a kabinet a jogállami helyreállítás részeként tekint rá. Emellett a bírói függetlenség erősítése érdekében módosul az OBH és a Kúria elnökének választási rendje: a jövőben a bírák által javasolt három-három jelölt közül választhat az Országgyűlés, az elnökök pedig bírói kezdeményezésre visszahívhatókká válnak.
Vagyonvisszaszerzés és a bürokratikus túlsúly csökkentése
Létrejön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH), amely a közvagyon védelmét és az azzal való visszaélések feltárását hivatott szolgálni.
Ezzel egy időben a Költségvetési Tanács elveszíti vétójogát,
mivel a kormány szerint a költségvetés elfogadása kizárólag a demokratikusan választott Országgyűlés felelőssége.
Jelentős egyszerűsítés, hogy a korábbi 36 tárgykör helyett szűkítik a "sarkalatos" törvények körét, így a jövőben több területen – például a címerhasználat vagy az MNB szabályozása kapcsán – egyszerű többséggel is dönthet a törvényhozás.
Búcsú a vármegyéktől
A módosítás véglegesíti a "vármegye" elnevezés eltörlését, visszatérve a megyei elnevezéshez. Bár a névváltoztatás több mint ezer jogszabályt és jelentős adminisztratív költséget érint, a folyamat már megkezdődött, és a jövőben a hivatalos állami nyelvhasználatból is kikerül az elmúlt években bevezetett elnevezés.
Forrás