Dráma Magyarországon! Ezt senki nem akarta átélni! A sínek közt kötöttek ki az utasok, miután...
A menetrendből már kiesett Pusztabánréve megállóhelyén még normális tempóval, nagyjából 60 kilométeres óránkénti sebességgel haladt át a Bz motorkocsi, amikor nem sokkal később leállt a hűtés és a motor.
– Úgy egy-két perccel Pusztabánréve után érzékeltem először, hogy elkezdett melegebb lenni a kocsiban. Nem értettem, miért. Leállt a légkondicionáló? De hát miért állították volna le, amikor nagyon meleg van? Kinyitottam a szellőzőt, de nem jött belőle semmi – idézte fel a történteket Tobak László, az egyik utas.
A hűtés hiánya mellett a sebesség is gyorsan csökkent, a motorhang pedig teljesen elhalt. A szerelvény a nyílt pályán állt meg: a több mint 40 éves Bz motorkocsiban elment az áram, és leállt a dízelmotor.
A vonaton utazó 20-25 utas az egyre melegebb fülkében várt, miközben a jegyvizsgáló és a mozdonyvezető próbálta újraindítani a szerelvényt, illetve felvenni a kapcsolatot a szegedi főmenetirányítással. A segítség azonban távol volt: mögöttük négy kilométerre Pusztabánréve mint utolsó közúti kapcsolat, előttük 800 méterre a Körös-híd, Mezőtúron pedig nem volt mentesítő szerelvény.
– Megkérdeztem a jegyvizsgálót, hogy nem lehetne-e leszállni saját felelősségre, és elgyalogolni Halászlakig. Elsőre nemet mondott, mert a szegedi irányítás nem engedte. Kért még tíz percet, de a motor nem indult. Amikor már a telefonra sem válaszoltak Szegeden, félhangosan megkérdeztem, mennyi a díjtétele annak, ha a vésznyitóval indokolatlanul kinyitom az ajtót. Ezen a jegyvizsgáló is felnevetett, és végül sikerült kihangosítva megbeszélni a helyzetet a főmenetirányítóval. Látva, hogy a vonaton helyismerettel rendelkező utasok ülnek, a végén megkönyörült rajtunk, és engedélyezte a leszállást – mondta László.
A további részletek és a helyszínen készült képek ITT tekinthetők meg!
A vonaton utazó 20-25 utas az egyre melegebb fülkében várt, miközben a jegyvizsgáló és a mozdonyvezető próbálta újraindítani a szerelvényt, illetve felvenni a kapcsolatot a szegedi főmenetirányítással. A segítség azonban távol volt: mögöttük négy kilométerre Pusztabánréve mint utolsó közúti kapcsolat, előttük 800 méterre a Körös-híd, Mezőtúron pedig nem volt mentesítő szerelvény.
– Megkérdeztem a jegyvizsgálót, hogy nem lehetne-e leszállni saját felelősségre, és elgyalogolni Halászlakig. Elsőre nemet mondott, mert a szegedi irányítás nem engedte. Kért még tíz percet, de a motor nem indult. Amikor már a telefonra sem válaszoltak Szegeden, félhangosan megkérdeztem, mennyi a díjtétele annak, ha a vésznyitóval indokolatlanul kinyitom az ajtót. Ezen a jegyvizsgáló is felnevetett, és végül sikerült kihangosítva megbeszélni a helyzetet a főmenetirányítóval. Látva, hogy a vonaton helyismerettel rendelkező utasok ülnek, a végén megkönyörült rajtunk, és engedélyezte a leszállást – mondta László.
A további részletek és a helyszínen készült képek ITT tekinthetők meg!